Bár a tavasz még csak bontogatja szárnyait, március 31-én, húvét napján elkezdődik a nyári időszámítás, ami azt jelenti, hogy vasárnap hajnalban 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát. Erre azért van szükség, hogy a nappalok azt az időszakot fedjék le, amelyet az emberek ébren töltenek egy napból. Ez az időszak elvileg reggel héttől este tízig tart, viszont a nappalok hosszabbodásával a világos időszak egyre inkább kicsúszik ebből a keretből.

Ha a világos időszakot nem egyeztetnénk az órával, akkor a június közepére eső leghosszabb napon hajnali 3 óra 45 körül kelne fel a Nap és este 7 óra 46 körül menne le. Emiatt reggel tehát három órán keresztül feleslegesen lenne világos, este pedig nem tartana ki elég hosszan a fény, és nőne a villanyszámlánk. Az óraátállítás után 6 óra 32 perckor kel majd a nap, és egészen este hétig világos lesz, ami a tavaszias időjárással együtt jó hatással van az ember közérzetére.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási rend azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai szerint az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.