A kiállítás megnyitóhoz kapcsolódik a múzeumigazgatóság Studia Comitatensia című sorozatának, a környéken végzett feltárásokat bemutató új kötetének bemutatója.

A 4-es számú főút Cegléd–Abonyt elkerülő szakaszán és a térségben végzett ásatásokon számos korszakból kerültek elő régészeti maradványok az újkőkortól a középkorig: az egykori települések kisebb-nagyobb részletei, temetők, sírok. Az ásatások bebizonyították, hogy Cegléd és Abony térsége több mint 7000 éves, jelentős történelmi múlttal rendelkezik.
Számos nép, kultúra élt ezen a területen a magyar nép megtelepedése előtt. Az újkőkori földművelőket rézkori, majd bronzkori pásztorok váltották fel, a vaskorban szkíták és kelták kisebb csoportjai éltek az akkor vízjárta, mocsaras legelőkkel tarkított területen. Az időszámításunk szerinti első évszázadokban szarmata törzsek birtokolták a területet, amelyek szoros kapcsolatban álltak a szomszédos Római Birodalommal. A birodalom összeomlása utáni századokból az avar törzsek megtelepedésének nyomai jellemzik a térséget.
Számos lelőhelyünk, többek közt a Cegléd határában feltárt vaskohók maradványai tanúsítják, hogy az Árpád-korban virágzó települések voltak a területen. Ennek a virágzásnak vetett véget a tatárjárás szörnyű pusztítása, melynek megdöbbentő nyomait a Cegléd 4/14. lelőhely leletei hitelesen reprezentálják. A korabeli házban bennégett család története a feltárás idején bejárta a hazai médiát. Az Abony 66. sz. lelőhelyen feltárt karámrészlet pedig már a későközépkorban itt élő pásztornépek hagyatéka.
Az ásatások jelentős eredményeket hoztak a régészettudományban. Olyan korszakokból is találtunk régészeti emlékeket, amelyek korábban vagy teljesen ismeretlenek voltak ezen a területen, vagy amelyekről nagyon kevés információval rendelkeztünk. A régészeti feltárások azt is bebizonyították, hogy ez a vidék fontos zóna a történelem során, a dunántúli és alföldi népek találkozásának figyelemre méltó területe. Tudományos eredményeinket a kiállításmegnyitó napján megjelenő, a megyei múzeumigazgatóság Studia Comitatensia című könyvsorozatának részét képező kötetünkben összegeztük.
Kiállításunk célja, hogy bemutassuk a feltárt régészeti korok egykori településein élt emberek mindennapi életét, szokásait, hitvilágát. Bízunk abban, hogy sikerül érzékeltetnünk az itt végzett munkálatok nagyságát, jelentőségét az Évezredek országútja, a 4. sz. főút fundamentuma alól napvilágra került leletek tükrében.
A kiállítást megnyitja: Dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató, a kötetet bemutatja: Rajna András régészeti igazgatóhelyettes, a kötet szerkesztője.