Kézről kézre jártak az üvegtárgyak, fény felé tartva, kezünkkel simítva is megtapasztalhattuk a mesteri ügyességgel készült tárgyak szépségét és megtudtuk, hogyan marad feszültség évtizedekig a pohárban rejtve s reped az edény, mosogatás közben.

Turák Károly tápiószelei üvegműves volt a CAE Benedek Péter Rajzkörének vendége február 15-én a Gimnázium Rajztermében. Az ókortól a szecesszióig terjedt volna az előadásának témája, de a velencei üvegművészetnél lehorgonyoztunk. Nem bánjuk, mert láthattuk, hogy az üvegpasztát agyagmagra csavarva formálták edénnyé, ékszereket is készítettek Egyiptomban.

Az ókor végére a rómaiak feltalálták az „üvegpipát”, üvegfúvást és birodalmuk szinte minden tartományába telepítettek műhelyeket. A kora középkorban a bizánci, iszlám és Rajna-vidéki üvegművesek termékeiből választhatott Európa tehetősebbje. Majd az 1200-as évektől fokozatosan Velence (Murano) veszi a kezébe az iparművészeti ág irányítását, olyan remekműveket létrehozva, mint a híres Mátyás kehely, vagy a fonaldíszítéses csodák.

A színes képekkel illusztrált előadás folytatása márciusban várható.

Rónai Gábor
fotó: Kisfaludi István