Idén is összegyűltek a helyi médiumok képviselői, hogy március 15-e alkalmából megünnepeljék a Szabad Sajtó napját.

A Kossuth Múzeumban rendezett fogadáson Reznák Erzsébet, valamint Földi László, országgyűlési képviselő köszöntője után weboldalunk alapítója, Balga Gábor beszélt az információáramlás világát érintő kikerülhetetlen változásairól.

„ Az elmúlt századok lassan változó világában élő ember számára szinte minden állandó volt. Napjainkra, a digitális technológiák elterjedésének köszönhetően világunk a szemünk láttára változik, ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk. Úgy érezzük, elrohan felettünk az idő.

Most ünnepelünk, megállhatunk egy kis időre és szétnézhetünk. Modern világunk az információcsere világméretű hálózatán alapul. A közösségi oldalak térnyerése eddig soha nem tapasztalt dimenziókat nyitott az emberek közötti kommunikációban. Létrehoztunk egy ismeretlen, digitális világot, amely egyszerre tud ijesztő és csodálatos lenni. Sokan még nem akarnak tudomást szerezni róla, hátat fordítanak, de ettől még létezik és egyre nagyobb teret nyer életünkben.

Ez a virtuális világ értelmezhetetlen a média és kommunikáció fejlődésének megértése nélkül. Minden faj kommunikál ilyen, vagy olyan módon, de csak mi, emberek értünk el ebben magasabb szinteket. Közösen tudunk és akarunk gondolkodni. A kommunikáció szabadsága iránti igényünk a történelemben sokszor kapott főszerepet. Számos értelmezése lehetséges, története a jelenben, a szemünk láttára is íródik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a pillanat, amelyet átélünk, gondolataink és véleményünk határtalan megosztását tekintve a legnagyobb fejlődés az emberiség történelmében. Csupán 4 olyan korszaka volt az elmúlt 5 évszázadnak, amikor a média annyit változott, hogy kiérdemelje a forradalom jelzőt. Elsőként a nyomtatott sajtó feltalálása a feje tetejére állította Európát az 1400-as évek közepétől kezdődően. Majd mintegy 300 évvel később fejlődött a kétirányú kommunikáció, a társalgási média.

Először a távírás, majd a telefonálás, amely lehetővé tette a valós idejű, hang-alapú beszélgetéseket. Majd 150 évvel ezelőtt volt egy áttörés a nyomtatott sajtón kívül rögzített médiában. Először a fotó, aztán a rögzített hang, majd megjelentek a filmek. És végül, úgy száz évvel ezelőtt az elektromágneses jelek hasznosítása, hang és képek küldésére a levegőn keresztül, azaz a rádió és a televízió elterjedése. A furcsaság ebben a régi világban az, ha párbeszédet szeretnénk folytatni, akkor azt egy másik emberrel tehetjük. Erre egyetlen alkalmas eszköz a telefon. Hogyha csoportot szeretnénk megszólítani, ugyanazt az üzenetet átadjuk mindenkinek a csoportban. Teljesen mindegy, hogy ezt egy tévétoronyból vagy egy nyomdából tesszük. Nincs olyan eszköz, ami jó párbeszédek létrehozására és alkalmas csoportok létrehozására is. Így néz ki a média-látkép, ahogy a 20. században magunk mögött hagytunk. És ez az, ami gyökeresen megváltozott.

A napjainkban tartó digitális forradalom eredményeként kialakult az információ megosztásának, a kapcsolattartásnak és a tartalomalkotásnak új világa. Az internet és a közösségi média a sok féltől sokfelé irányuló kommunikáció lehetőségét nyújtja. Az emberek már nincsenek egymástól elszigetelve. A másik nagy változás pedig az, hogy a korábbi közönség tagjai immár nem csak fogyasztók, hanem termelők is lehetnek. Minden alkalommal, amikor egy új fogyasztó csatlakozik a média-látképhez, egy újabb termelő is csatlakozik. Mivel ugyanazok az eszközök, az okos telefonok, számítógépek lehetővé teszik, hogy fogyasszunk és hogy termeljünk. Ez egy hatalmas változás ahhoz képest, amihez hozzá voltunk szokva. És mindeközben minden média digitalizálódik. A telefonhívások az internetre vándorolnak, a magazinok is olvashatóak az interneten, ahogyan a filmek is egyre inkább az internetre költöznek.

Ezek alapján a média már nem csupán információ forrás, hanem a koordináció színtere is. Mert az emberek, akik hallgatnak vagy néznek valamit, most már össze tudnak kapcsolódni és beszélgetni tudnak egymással térbeli vagy időbeli korlátok nélkül. A közönség közvetlenül egymáshoz tud beszélni. Sőt. A közönség visszabeszélhet. Az emberek olyan eszközökhöz jutottak, amelyekkel nagy hatásfokú és azonnali ellencsapást tudnak mérni bármilyen, őket megcélzó kommunikációs kezdeményezésre. És ez talán ijesztő, de hozzá lehet szokni idővel.

Az új kommunikációs csatornák sokasága ma olyan mennyiségű információt közöl, hogy a hagyományos cenzúra lehetetlenné válik. Ennek megfelelően a politikai kommunikáció természete is változik, a politikai propaganda régi gyakorlatát egyre inkább felváltják a politikai marketing új technikái.

A hagyományos tömegkommunikációban hírszerkesztők és tényfeltárók dolga az információk helyességének ellenőrzése. Az interneten a források hitelessége nagyon változó. A használóra így nagyobb teher hárul, mert neki kell eldöntenie, hogy melyik forrásnak hisz. Megnövekedett az információs társadalom igénye a hiteles tájékoztatásra, ezen belül is a közvetlen környezetüket érintő, online elérhető információkra. Felismerve a lehetőséget 2009-ben úgy döntöttünk, hogy kis városunkban egy helyi hírportált indítunk útjára infocegléd néven.

Weboldalunk fő profilja az információ­szolgáltatás, kulturális ­szabadidő programok, helyi és régiós kikapcsolódási lehetőségek ismertetése, és nem utolsó sorban helyi vállalkozások marketing célú üzeneteinek továbbítása. Több fejlesztésen átesett weboldalunk népszerűsége töretlen. Rendszerünkben megjelenő adattartalom megbízható információkat tartalmaz, széleskörű és pontos tájékoztatást nyújt a látogatók számára, egy jól strukturált, felhasználóbarát környezetben.

Az aktív és népszerű közösségi média háttér valamint a rendelkezésre álló részletes mérési adatok segítik munkákat az emberek számára érdekes és értékes tartalmak összeállításában. A működtetése folyamatos tanulást és felelősséget kíván. A kérdés, amivel naponta szemben állunk: hogyan tudjuk ezt a médiát legjobban hasznosítani?

Egy biztos, máshogyan kell hozzáálnunk, mint eddig bármikor. A média, amit ismertünk, amelyen keresztül hivatásos emberek közvetítenek az amatőrök felé, egyre inkább eltűnőben van. Egy olyan médiavilágban, ahol a korábbi közönség most már egyre inkább teljes résztvevő, a média egyre ritkábban szól különálló üzenetek megalkotásáról, amelyet egyének fogyasztanak. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelenti csoportok formálódásának és támogatásának módjait. Az újságíróknak, szerkesztőknek, bloggereknek, felhasználóknak egy szóval minden tartalom készítőnek szembe kell nézni azokkal az elvárásokkal, amelyet az általuk használt médiával szemben támaszt a társadalom.

Kommunikációs képességünk tette lehetővé képzeletünk és kreativitásunk létrejöttét, mindazt, amitől emberek vagyunk. A mi feladatunk a közös gondolkodás, az együtt gondolkodás segítése. Ne azt mondjuk meg az embereknek, hogy mit gondoljanak, hanem azt, hogy miről gondolkodjanak! Ez a fajta fegyelem az, amire szükség van e médium érett használatához. És persze olyan lekes és kitartó mukatársakra is, aikkel szerencsém van együtt dolgozni.

Ehhez a lelkiismeretes munkához kívánok sok sikert a ceglédi sajtó minden munkatársának!„

A fogadással egy időben nyílt meg az "Ez történt Cegléden 2015-ben" című kiállítás, amely április 05-ig látogatható a Kossuth Múzeumban.

fotó: Kisfaludi István