A tér mai formáját a millennium alkalmából alakították ki. Akkor bontották le a katolikus templom mögött álló házakat és abban az évben fúrták ezek helyén az artézi kutat, amely a második ilyen építmény volt a városban. A kút „díszes felépítménye” csak egy év múlva készült el, de így is nagy örömmel fogadták a kútból nyerhető egészséges vizet a helybeliek. A téren szétfolyó, télen megfagyó víz később sok bosszúságot okozott a járókelőknek; a kút megszüntetése és lebontása azonban még sokáig foglalkoztatta a régi városi emlékek védelmezőit.

A Kossuth tér épületei közül a nyugati oldalon álló Óplébánia a város legrégebbi épülete: 1753-ban építették és bár azóta többször átalakították, máig megőrizte ódon hangulatát. Nem sokat változott viszont a mellette 1910 óta álló bíróság, amelynek székházát Tóásó Pál tervezte. A plébánia másik szomszédja, a piaccsarnok viszont csak az 1990-es évektől fogadja a vevőket és az eladókat; a csarnok és a hozzá tartozó piactér egyike a régóta várt ceglédi létesítményeknek.

A tér keleti oldala a tudatos tervezés példája. A sarkon álló épület egykor a Czeglédi Takarékpénztár Egyesület háza volt, a tervezőjét Balázs Ernőnek hívták. A földszintjén ma üzletek, az emeletén hivatalok, a pincéjében pedig a Patkós Irmáról elnevezett iskola előadótermei működnek. Az 1894-ben épült ház összes lakójának története külön tanulmányt érdemelne… Éppúgy, mint az idősebb ceglédiek által „nagyáruház” néven emlegetett szomszédjáé, amelyet Vaskovits Antal tervei alapján 1896-ban nyitottak meg. Akkor a Központi Kávéház és Szálloda” üzemelt benne és még sokáig ezen a néven várta a vendégeket. A Földhivatal mai épülete ugyancsak egy régi banknak köszönheti a létét: ez volt a Czeglédi Hitelbank székháza és az ifj. Nagy István tervei szerinti készült épületet 1908-ban adták át a rendeltetésének.

Két szobor és két emléktábla tartozik még a térhez. Előbbiek közül a Szentháromság-szobor 1904, a Dózsa-szobor (Somogyi József műve) pedig 1972 óta áll a helyén. A Kossuth-beszéd emléktábláját 1931-ben, Toldy Ferencét pedig 1962-ben helyezték el.

(Forrás: Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről. Cegléd, Gerjepart Kiadó, 2003)

Ha szeretnél képeslapot küldeni a múltból, irány a képeslapküldő!