Az egyházközösségek által alapított iskolák az első oktatási intézmények közé tartoznak Cegléd történelmében. Igaz ez a katolikus iskola esetében is, melynek első, a plébánia melletti épületét 1895-ben a Kossuth téri rendezések során lebontották. Az egyháztanács segítségére sietve a kultuszminisztérium a Pesti úti Nagyfogadó épületét ajánlott fel megvételre kedvezményes áron. Az ajánlat azonban nem aratott osztatlan sikert. Többen is ellenezték, hogy egy vallásos iskolát egy „Vadember” néven ismert vendégfogadó épületébe költöztessenek. A főleg katolikus tanítókban felmerült aggályokat még a püspök személyes megbízottjának logikus érvei sem oszlatták el. Sokallták a költségeket és kifogásolták a környezetet is. „Egészségügyi szempontból sem felel meg e nagy épület már fekvésénél, de különösen évszázadon keresztül összegyülemlett trágyahalmaztól megfertőzött talajánál fogva” – hangzott az egyik érdekes ellenérv. Több egyeztető tárgyalás és a megyés püspök erélyes hangvételű levele azonban elhallgatatta az ellenzőket és hozzákezdtek az épület átalakításához.  A fogadót végül Tímár János tervei szerint építették át, és 1896-ban megkezdődhetett benne a tanítás.

Harminc évvel később az elemi iskola mellett álló épületben egy másik katolikus oktatási intézmény kezdte meg működését. A Szent József Katolikus Polgári Leányiskola növendékei 1927-ben kezdték meg az első tanévet a Pesti út 4. számú épületében. Az iskola alapítói és működtetői a nevükkel sokatmondó „Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek” voltak. Ez az oktatási forma nem volt újdonság a város számára, hiszen az Eötvös téri állami polgári leányiskolában már hosszú évtizedek óta folyt a tanítás. A két iskola között nem volt lényeges különbség. Az egyházi iskola éppúgy befogadta a másik felekezethez tartozó diákokat, mint az állami iskola. A „zárda” – ahogyan a ceglédiek nevezték – fennállásának 10. évfordulóján vette fel a Szent József nevet, 1930-ban pedig felújították épületüket. Még ebben az évben új épülettel bővítették az intézményt és elkészült az úgynevezett klauzúra, az apácák lakóhelye is. Mindkét épületet dr. Fábián Gáspár tervezte.

A katolikus polgári leányiskola nem volt hosszú életű. A háború után államosítások megszüntették az egyházi iskolát, majd 1948-ban, alig húsz évvel alapítása után, felszámolták az intézményt. Az iskolarendszer változásait követően pedig végleg eltűnt ez az oktatási forma a magyar intézményrendszerből.
A Pesti úttól nem messze, az egykori Börtön utcai épületben az állami polgári iskola diákjai tanultak. Az állami polgári leány- és fiúiskolában négy osztályos tanrendben kezdték meg a tanítást 1869. október 16-án. Az iskola első igazgatója Elefánti József volt. A kultuszminisztérium 1899-ben az iskola életét meghatározó döntést hozott. Az illetékesek feleslegesnek és gazdaságtalannak ítélték meg a fiúiskola működését az újonnan létesített gimnázium mellett. A gimnázium első négy osztálya ugyanis pontosan ugyanazt a képzést adta, mint a polgári fiúiskola. A hivatal érvei alapján fiúiskolában 1902-ben megszűnt az oktatás. Tizenhat év elteltével azonban a gyakorlat bebizonyította, hogy mind két oktatási formára szükség van, így 1918-ban a lányok mellett újra jártak fiúk is az iskolába. Ezt az iskolatípust többen tartották már idejétmúltnak, de a maga korában eleget tett feladatának. 1948 után azonban már nem volt helye az egységes iskolarendszerben, az új oktatáspolitika új oktatási formákat teremtett.

A ceglédi polgári iskolák életében az egyetlen állandó pont az iskola épülete volt. Az iskola 1871-ben költözött a végleges helyére, az Eötvös téri egykori katonai börtönbe.  Az évek során végeztek ugyan átalakításokat, 1905-ben beépítették a Damjanich utcai oldalt, a Hunyadi utcában tornatermet építettek, de az új polgári iskola építése sosem valósult meg. Az épület állapotát sokan bírálták. „Sohasem tudtam megérteni, hogy egy olyan város, mint Cegléd, el tudja túrni ezt a női fegyintézetnek sokkal jobban beillő épületet” –kiáltott fel egy járókelő.

Az iskolában oktató tanárok az épület körülményein kívül legtöbbször a zsúfolt és sötét termek miatt panaszkodtak, pedig a régi börtön korszerűsítve és kiegészítve ugyan, de ma is iskolaként működik.

FirKata