Végignézve a mostani Rákóczi úton nehezen tudjuk azt elképzelni, hogy viszonylag sokáig egy kies útszakasznak számított a városban. Ugyanezen az útszakaszon csak alig több mint 100 éve sétálhattak végig a városlakók. Az akkor még Széchenyi térnél (mai Széchenyi út magassága) kezdődő útszakaszt 1879-ben hosszabbították meg a vasút állomásig. Ekkor még csak üres telkek szegélyezték a Vasút utcának elnevezett útszakaszt. Az első lakóház csak több mint 10 évvel később, az 1880-as évek végén épült fel erre, és ebben az időben nyitott meg a különféle neveken ismert Park vendéglő is az állomás közelében.

A sorra felépült városi és magánépületek vonzóvá és népszerűvé tették az utcát, amit 1890-ben platán és akácfa sorral szegélyeztek. Ettől, a telepített fasortól kapta meg először az utca a meghitt, békebeli hangulatot. A mai Rákóczi út képét meghatározó Ostorfa sort 1910-ben ültették.
A millennium évében a főtérig (Szabadság tér) hosszabbították meg az utcát, ami így már a központtól egészen a vasútállomásig átszelte a várost. Az utca mentén eltérő városkép mutatkozott. „A külső Vasút utca jellegzetesen kisvárosi stílusú volt; nem hivalkodó, mértékkel díszes épületeit a Széchenyi úti kereszteződés után az alacsony, nem feltűnő, kisebb-nagyobb házak követték, a Teleki utca sarkától pedig az emeletes paloták és a földszintes házak szakasza kezdődött.
 

 
A Rákóczi út és a Teleki utca sarkán álló Rigó-féle ház a mai ceglédiek számára sem ismeretlen. Tulajdonosa Rigó Lajos bádogos volt, aki 1910-1911 között felépítette a város első kétszintes házát. A felső szinten bérlakások, az alsó szinten üzlethelyiségek biztosították a vállalkozó szellemű bérbeadó biztos jövedelmét. A földszinten „mozgóképszínház” működött 1911-ben Uránia, majd 1915-től Korzó Mozgó néven. A házat 1913-ban elárverezték a tulajdonos adósságai miatt.
A városlakók csak „Ungváry tér” néven emlegették a Teleki-Vasút-Angyal-Dr. Gombos Lajos utcák által határolt területet, melyet tulajdonosa, Ungváry László valószínűleg építési szándékkal vett meg. Az első világháború és azt követő halála azonban meghiúsították elképzeléseit. A sokáig rendezetlen, gazos területen 1925-ben az örökösök egy merész ötlettől vezérelve teniszpályát alakítottak ki. Az ötlet nem csak sikeresnek bizonyult, de sajátos színfoltja lett a ceglédi társasági életnek.
 

A Batthyányi és a Vasút utca sarkán álló épületben működött a város legrégibb vendéglője a későbbi Budapest Szálloda. Olgyai Molnár Pál, az épület tulajdonosa adta bérbe a helyiséget a pompás konyhájáról híres vendéglő számára, ahol Richl Pepi bácsi fogadata a vendégeket egészen 1893-ig.

A Batthyányi utcától egészen az Árpád tér közepéig egy másik híres ceglédi bádogos mester, Rónay János telkei álltak. A találmányai révén országszerte ismert iparos számos jellegzetes házzal gazdagította az utca képét.

Az 1480 méter hosszú út 1906-ban kapta a Rákóczi út nevet. Az utcában 1909-ben vezették be a villanyt, majd még ugyanebben az évben le is aszfaltozták azt.

A főutcák nem csak, hogy nagymértékben formálják a városképet, de tükrözi annak jellegét, arculatát.


FirKata