Az intézmény 1875-ben, a megyei törvényszék Kecskemétre való áthelyezését követően kezdte meg működését a városban. Jelenlegi épülete a 20. század eleje óta áll mostani helyén. Ahogy azt a kimutatások is igazolják, a helyi „jogkereső közönség” bőven ellátta feladattal az intézmény munkatársait. Az ügymenetek alapján a ceglédi bíróság a legjobbnak számított a kecskeméti királyi törvényszék területén működő bíróságok között.
 A bíróságon dolgozó ügyvédek hivatali munkájukon felül a város közéletéből is kivették részüket. Néhányan közülük újságot szerkesztettek (Molnár Albert, Hübner Emil), az egyházi munkát segítették (Török István, Váradi Sámuel), de a helyi vállalkozások, bankok és a képviselő-testület sem nélkülözhette szakmai tudásukat. Abban az időben még a polgármesterek is jogot végzett emberek voltak (Gubody Ferenc, Gombos Lajos, Sárkány Gyula).

S bár a bíróság munkájában nem igen találtak kifogást, működésének helyt adó épülete annál több kritikát kapott. A sokat megért Eötvös téri épület kétségkívül méltatlan volt egy ilyen intézmény számára. A helyi lapok így írtak róla:
„Milyen most a járásbírósági épületünk? Rozoga, nedves vályogépület. Nincs egy valamicsodás tárgyalóterem. Beteg fészek mind. Az ablaktól már egy ölre süvít a szél. A kezelőszemélyzet össze van zsúfolva. A közönség háborgatásától, meg egymástól se tudnak dolgozni. Az ügyvédeknek nincs egy szobájuk. Egész délelőtt azok társasága mulattatja a leírókat. Nincs egy váróterem. A jogkereső közönség hóban, téli hidegben ott a szabad ég alatt meg a fűtetlen folyosón fagyoskodik.”

 „A tárgyalóterem padlója egy-egy kemény sarkú ember alatt ingoványként süllyedt be, az eső a bírák nyakába csorgott. Mégis csak lehetetlenség, hogy az igazságszolgáltatás istállónál is alább való helyen ítélkezik őfelsége, a király nevében.”
A régóta esedékes felújításig azonban még sok hasonló panasz érkezett. Az állami bürökráci a lomha és ráérős ügymenetének köszönhetően a felújítás még négy évig váratott magára. A bíróság új épületének helyszínét már 1907-ben kijelölték és egyeztették azt a tervezővel, Tóásó Pállal. A formális döntés azonban csak 1909-ben született meg. Az új épületnek helyt adó egykori ellenőri lak a ma élő ceglédiek számára már ismeretlen, emlékét egy-egy régi képeslap örökítette csak meg.
1909 áprilisában aztán végre elkezdődtek a munkálatok, és 1910 májusában már be is költözhettek az új hivatalba. Az épület belső kialakításról egy korabeli forrásból értesülhetünk: „A földszinten a büntető osztály és telekkönyvi osztály, az emeleten pedig a polgári osztály, a bíróság vezetőjének s az ügyvédek szobája lesz berendezve. Ugyanitt vannak a zárkák is.” A berendezése is említésre méltó „Az új és ízléses bútorok a szegedi Csillagbörtönben készültek.”

A továbbfejlődés érdekében az ügyvédi kar saját költségén bevezette a telefont 1911-ben. Az eklektikus épület már akkor a város meghatározó létesítményei közé tartozott. A Városalapítok szobra és Katolikus Óplébánia közelében álló épület látogatóit az épület jellegzetes bejárata fogadja melyet a magyar címer alatt két szoboralak, akár a bíróságok védőszentjeinek is tekinthető római istenek, az Igazságosság és a Bölcsesség isteneinek szobrai díszítik.

Az egykoron a város fő központját jelentő Kossuth téren álló épület a mai napig peres ügyek, érdekellentétek tisztázásának színhelye, épületét azonban már megviselték az évek.

FirKata