Az első családok a szomszédos Albertirsáról érkeztek, majd később a valamikor volt Habsburg Birodalom messzi településeiről is városunkba költöztek egy jobb élet reményében.

A városunkban letelepedett zsidó lakosság száma sosem volt kiugróan magas, viszont a helyi gazdasági és kulturális életben ugyanúgy részt vállaltak, mint bármely más ceglédi lakos. Az összetartó és vallásukat nagy becsben tartó zsidó lakosság itt is megszervezte önsegítő egyletét. A Szent Egylet (Chevra Kadisa, 1855) a temetővel és a temetésekkel kapcsolatos kegyeleti eljárásokat követte, valamint segítséget nyújtott a betegeknek és a szegényeknek is. A két legrégebbi intézmény a gyermekek ruháztatását (Malbis Arumin, 1864) és a betegek látogatását (Bikur Cholim, 1886) segítő egylet volt. Az Izraelita Nőegylet (1872) rendszeresen megszervezet népszerű báljainak, összejöveteleinek bevételei is mind jótékony célt szolgált.

Hitközségük a helyi történelmi felekezetek közül a legfiatalabb, 1850 körül alakult. Az első rabbi (vagy rabbik) nevéről nem maradt fenn ismeretanyagunk, de az 1888-as beiktatásról már a helyi újságok is beszámoltak. A 25 éve elárvult tisztséget dr. Feldmann József kapta meg, akit három jelölt közül került kiválasztásra. Az újdonsült rabbi tiszteletére rendezett díszvacsorán a szomszédos hitközségek küldöttei, valamint a másik három helybéli felekezet lelkészei is részt vettek. Feldmann József a vacsorán elhangzó felköszöntőjét a királyra és Kossuth Lajosra mondta.

A kicsiny hitközség idővel kinőtte a zsinagógának 1855-óta bérelt magánházat. A nagyobb ünnepeket, hitközösségi gyűléseken a hely nélkül maradt hívők be sem fértek az aprócska épületbe. Új templomuk felavatására még több mint 50 évet vártak a helyi hívek. Az 1906. szeptember 12-én megtartott esemény városi ünnep volt. Az ünnepség meghívóján az alábbi szöveg állt;

"1. A képviselőtestület Tóra vivő és kísérő tagjainak gyülekezése az iskolában.
2. A képviselőtestület, hatóság, felekezetek, testületek és meghívott vendégek gyülekezése a templom bejárata előtt.
3. A hitközségi elnök a templomkulcsot átveszi az építőtől és átnyújtja Gubody Ferenc polgármester úrnak s felkéri a templom kinyitására.
4. Bevonulás a templomba és a Tórának a frigyszekrénybe való elhelyezése.
5. Mázel tov és a Himnusz eléneklése.
6. Az örökmécs meggyújtása.
7. Emlékirat felolvasása és a zárkőbe való elhelyezése.
8. Délesti (minha) ima.
9. Ünnepi felavató beszéd.
10. Ima a királyért.
11. Szózat.”

„Áhítattal lépünk szent hajlékodba” – olvasható a Baumhorn Lipót építész tervei alapján épült templom bejárata feletti feliraton. Az épület maga valóban tekintélyt parancsoló és méltóságteljes, de robosztus méretei ellenére mégis barátságos, gazdagon díszített szép épület. A zsinagóga megépítéséhez szükséges területet a város ingyen ingyenesen bocsátotta a hitközség tulajdonába. „…a zsidó egyház iránti tiszteletből a város liberális tradíciójához képest e kérés elől nem szabad elzárkózni.” –érvelt a képviselő testület egyik tagja.

Az ismeretes történelmi, társadalmi események következtében egy sajátos életformával, régi hagyományokon alapuló értékrenddel rendelkező kulturális örökséggel szegényedett a város.

FirKata