A közel hat és félórás esemény U14-es fiatalok meccsével kezdődött, majd megmérkőztek egymással az ügyvédek és az orvosok, illetve a borászok és az írók válogatottjai, majd az olimpikonok és a Parlament válogatottja is pályára lépett. Kövér László házelnök ezúttal balhátvédként játszott.

A korábban teltházas SZÚR-ok hangulatát idézte a színészek-újságírók összecsapása. Külön megemlékeztek a magyar férfi kosárlabda-válogatott 1955-ös, népstadionbeli Európa-bajnoki győzelméről. Dallos János és a tartalék Judik Zoltán személyesen is köszöntötte a megjelenteket.

Az atléták korábbi sikereire emlékezve Tábori, Iharos és Rózsavölgyi versenytársa, a korábban 4x1500 méteres világcsúcsot futó Béres Ernő 400 méter futásával búcsúzott a sportok királynője a stadiontól. Két kísérője közül Srp Miklós 50 kilométer gyaloglásban már olimpiai kvótásnak tekinthető.

Ezután az utolsó Népstadionban rendezett kettős fővárosi rangadók csapatai is összemérték a tudásukat. 1987. május 2-án az Újpest a Honvéddal, a Ferencváros a Vasassal játszott. A közönség ezúttal a klubok öregfiúk-együtteseit láthatta. Pályára lépett többek között az Újpest 1968-as olimpiai bajnoka, Noskó Ernő is.

A partvonal széléről szurkolt neki és társainak a szintén olimpiai bajnok Nagy László és a római bronzérmes Göröcs János is, de Szentmihályi Antal és a Vasas korábbi hátvédje, Ihász Kálmán, Tokió bajnokai is bíztatták későbbi játékostársaikat a lelátóról.

A programot a parlamenti válogatott és az olimpikonok találkozója zárta. A nap mérkőzése előtt a játéktér közepén körbe álltak a fővárosi csapatok és az utolsó találkozó játékosai és közösen elénekelték a Himnuszt, majd Dunai Antal és Fenyvesi Máté elvégezte a búcsú kezdőrúgást.