A mob.hu stábja már most a virtuális riói lelátón szorít a magyar sikerekért: alig egy év múlva, 2016. augusztus 8-án, az olimpiai játékok harmadik versenynapján lépnek tatamira a 73 kg-os férfi judósok, köztük várhatóan Ungvári Miklós.

A mindig vidám Ungvári Miklós egy súlycsoporttal feljebb, 73 kg-ban szerepelhet a riói játékokon. Egy félmosoly kíséretében megjegyezte, ha a tendenciák folytatódnak, idővel a szumósok között is megméretheti magát, de ezen eshetőség taglalása helyett inkább korábbi élményeiről és jövőbeni terveiről kérdezte a mob.hu.

„Kétezer-négyben indultam először olimpián. Athénban még Kovács Antival ketten voltunk a magyar judoválogatott. Huszonévesen a ’nagy bajnok’ mellett zöldfülűnek számítottam. Tisztelettel és csodálattal ültem le az ebédlőben a vízilabda-válogatott tagjai mellé, szinte fel se fogtam, hova kerültem. Pekingben már rutinosabbnak számítottam, nem kellett bemutatkoznom senkinek. Sőt amint alkalmam adódott, elmentem szurkolni mások versenyére, és előbb-utóbb azt vettem észre, egyre többen keresik a társaságom. A szerepelésem elkeserített, de az, hogy ismét ott lehetek egy olimpián, annyira feldobott, hogy egész egyszerűen boldog voltam, és azt szerettem volna, hogy velem együtt mindenki így érezzen. Mivel a mi versenyünk az olimpiai első felében véget ér, az akkori vezetők megengedték, hogy Hadfi Danival maradhassunk, ne kelljen hazautaznunk. Egész nap meg se álltunk, ott voltunk mindenhol, mindenkivel, ha kellett, vigasztaltunk, vagy együtt örültünk a sikereiknek.”

Londonból sem kellett rögtön hazajönnie, hogy versenyzőként befejezte szereplését: érmet nyert, ezzel megváltotta beszállókártyáját az aranygépre.

„(Csernoviczki) Évi és (Szilágyi) Áron remeklése nagyon feldobott, alig vártam, hogy én is adhassak valamit a rengeteg magyar szurkolónak. Ám hiába értem el eddigi pályafutásom legnagyobb sikerét, vigasztalhatatlanul szomorú voltam. Legszívesebben elbújtam volna a világ elől. Számtalan gratulációt kaptam, de nem tudtam örülni a második helyemnek. Úgy éreztem, csalódást okoztam mindenkinek. Két nap múlva hosszas unszolásra Évivel és a kézilabdacsapattal kilátogattam a London külvárosában működő magyar szurkolói klubba. Kinéztem az autóbusz ablakán és láttam, legalább kétszázan vártak ránk, köztük Kovács Anti és Kovács Kokó István, a két legnagyobb példaképem. Mindenki ölelgetett, meg akart hívni egy italra. Ott azon az estén megéreztem az engem körülvevő szeretet és pillanatok alatt a világ legboldogabb embere lettem. Azóta fényesen csillog az ezüstérmem.”

Mikinek Rio lehet a negyedik olimpiája. Nem titkolja, nyerni szeretne: „Azon a londoni éjszakán Kovács Anti azt mondta nekem: elérkezett az ideje, hogy ne ő legyen az egyetlen olimpiai bajnok magyar judós. Akkor megígértem neki, hogy ’betársulok’ hozzá”.

„Legnagyobb hálával a családomnak, különösen az édesanyámnak tartozom, akik mindenben segítenek és mellettem állnak, hogy az álmom valóra váljon.”

A judósok kétéves kvalifikációs időszaka 2016. május 30-án zárul, a világranglista pontszámítási rendszere alapján az első évben szerzett öt legmagasabb pontszám 50 százalékos értékben, míg a második évben megszerzett öt legmagasabb pontszám száz százalékban számít majd a végelszámolásnál. A világranglistán a férfiaknál súlycsoportonként az első huszonkét ország képviselője szerez indulási jogot a 2016-os olimpián. Mivel Ungvári Miklós e tekintetben jelenleg a nyolcadik, a várakozások szerint ő is tatamira léphet jövő ilyenkor.