A húsvéti nyúl a mikuláshoz és a fogtündérhez hasonlóan a gyermekvilág szerves része. Az apróságok hisznek az ajándékukat elrejtő tapsifülesben. De vajon honnan is származik ez a népszerű tradíció?

A „nyuszivárás” tipikusan nyugat-európai tradíció, de Magyarországon is nagy múltja van már az ünnepnek. A húsvéti fészek készítése jól ismert szokás az ajándékok és a húsvéti tojások számára. Nyúl és tojás ősi, mégis meglehetősen furcsa kapcsolata sokakat elgondolkodtatott már. Egyes kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint az istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált a mezőn. Hogy megmentse életét, átváltoztatta nyúllá, de tojásrakó képességét meghagyta. Köszönetképpen a nyúl kifestett tojásait ajándékozta az istennőnek. Más kutatók egyszerű tévedésre gyanakszanak. Egyes német területeken az emberek gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

Abban viszont már nagyobb az egyetértés, hogy a húsvéti nyúl feltehetőleg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.

Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.

A sok más ajándék mellett húsvétkor előszeretettel ajándékoznak élő kisnyulakat is a gyerekeknek. Ez azonban egy felelősségteljes ajándék, melyet jól át kell gondolni. Az ünnep után fényét vesztett kis állatok nem ritkán az utcán végzik. A jövőnkre is kiható kisállattartás tényét nem bízzuk a véletlenre! Amennyiben biztosak vagyunk dolgunkban, hogy a kiszemelt jószágok jó helyre kerülnek, mindenképpen hasznos és nagymértékben felelősségtudat növelő ajándékról van szó.

Bár a húsvétnak egyértelmű főszereplője a legendás és megfejthetetlen nyúl, azért más kisállatoknak is osztott szerepet ez az ünnep. A húsvét másik két állandó mellékszereplője a bárány és a csibe.

A tojásból kibújó kiscsibe az új élet, a megújulás jelképét őrzi. A mai világban bizony sok városi gyermek számára jelenthet újdonságot egy tojásból kikelő kiscsibe látványa. A tojás és a kiscsirke egyértelműen a tavasszal beköszöntő megújulást jelképezik.

Ma már kevesen tudják, hogy egykor a húsvéti báránynak rituális szerepe volt. Hazánkban például már nemigen fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, ám a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan eledel. A húsvéti bárány, mnt jelkép egyrészt kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra. Másrészt húsvétkor a legfontosabb szerepe mégiscsak abban rejlik, hogy Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért.

A tojás, ahogy a nyúl is, ősi termékenységi szimbólum. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. Leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

FirKata