A sorból elsőként a mézeskalácsot emelném ki, amely az egyik legősibb ünnepi édesség. Eredete és készítése is komoly hagyományokkal rendelkezik. A mézeskalács változatos alakjával és díszítésével sokféle jelképet jeleníthet meg, eredetileg az isteneknek tett felajánlás, majd később az emberek közötti ajándék szerepét töltötte be.

A méz hosszú időn át királyi eledel és sok helyen pótolhatatlan édesítőszer volt, így a belőle készített tésztát is nagy becsben tartották. A mézeskalácsnak helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak. Az ókori görögök még a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét. Feljegyezések szerint Püthagorasz nem élő állatot, hanem állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalácssütésre használt égetett cserépformát. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost.

A magyar ősi méhész nemzet. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században.
A méz drágasága miatt, sokáig csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel "mézesbábos" céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándéktárggyá vált.

Az édes kis figurákat idővel a meseirodalomban is befogadta. A híres Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepelő mézeskalács házikó, a csábítás szimbólumaként jelenik meg. Az új generáció mesevilágában pedig a Shrek-ből jól ismert Mézi képviseli a mézeskalács figurákat.

Mára a díszítések jelképi rendszere teljesen átalakult, mind formában, mind pedig díszítésben a legváltozatosabb elemek jelennek meg.

Mézeskalács

A mézeskalács készítést sokan túlmisztifikálják, pedig elkészítése sok esetben egyszerűbb, mint azt gondolnánk. Az alábbi példa is egy nagyon egyszerű és jól követhető recept, melynek elkészítése a kevésbé gyakorlott szakácsoknak/szakácsnőknek sem okoz nehézséget.

Elkészítés:

1. A hozzávalókat jól összedolgozzuk. Ne ijedjünk meg, ha a tészta nem áll össze azonnal, egy jó 10-15 perces gyúrás a kellő végeredményt hozza majd.

2. A tésztát kis pihentetés után kb. 3 mm vastagra nyújtjuk és a süteményeket tetszés szerinti kiszúró formákkal kiszaggatjuk (ebben a lépésben a gyerekek is szívesen segédkeznek), és megkenjük felvert tojással.

3. Kizsírozott és lisztezett tepsiben (vagy sütőpapíron), közepesen meleg sütőben világos barnára sütjük.

4. A díszítéshez használt diót, mandulát, mogyorót, mazsolát sütés előtt rátehetjük a tésztára, a drazsé és cukorféleségek cukormázzal történő felragasztását, illetve cukormázas díszítést a sütés után végezzük el. Ezt a feladatot is nyugodtan rábízhatjuk a lelkes kis kuktákra, akik a végső simításokban kiélhetik kreativitásukat és művészi hajlamukat.

A mézeskalácsok sütést követően kezdenek el puhulni, de ha esetleg nem puhulnának meg kellően, tehetünk rájuk almacikkeket.

A kész sütemények dobozban jó sokáig elállnak, feltéve, ha marad belőle.

Cukormáz:
1 tojás fehérjét verjünk fel nagyon keményre, tegyünk hozzá kb. 12-15 dkg porcukrot és igen jól keverjük ki. (Legalább 20-30 percig kell keverni!)

A receptet a Monaco Pizzéria és Étterem osztotta meg velünk, hogy az ünnepi hangulat még teljesebb legyen!