Nincs ma már lóverseny utca, de a lóversenyek újra reneszánszukat élik

Magyarországról történelmileg is úgy szoktak mindig beszélni, mint egy lovas nemzetről. Lehet, hogy napjainkban már az emberek jelentős többsége elveszítette a kapcsolatát ezekkel a csodálatos állatokkal, de azért az látható, hogy egyre többen térnek vissza a lovaglás világába és népszerűek a lóversenyfogadás kezdőknek készített összefoglalói is. Hiszen a magyar lóverseny kéz a kézben jár és szinte együtt született a lóversenyek fogadásával, a lovival is, egy szilveszteri lóverseny pedig a mai napig különösen népszerű társadalmi esemény a Kincsem Parkban. A magyarok lovakhoz fűződő viszonya tényleg kalandozó őseinknél került lefektetésre és a magyar lovak tenyésztése és keresztezése más fajtákkal, például a török lóval, igen népszerű foglalatosság volt sok évszázadon keresztül. Alapvetően a lovak tenyésztése hosszú időn keresztül leginkább gazdasági és katonai célokat szolgált, de túlságosan sokat nem kellett várni arra, hogy létrejöjjön a magyar telivértenyésztés is.

Ezt az a gróf Széchenyi István hozta létre, akinek nevéhez a magyar lóverseny megalapítása is köthető. Az első lóverseny az akkor szimplán csak lóverseny utca néven futó füves területen került megrendezésre az Üllői út mellett 1827-ben. Itt még nem beszélhetünk olyan dolgokról, mint lóverseny közvetítés vagy éppen lóverseny naptár, hiszen igazán egyedi és különleges társadalmi eseményről volt szó. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy korábban nem voltak lóversenyek Magyarországon, hiszen Mátyás király korában is rendeztek

- szórakoztató kocsiversenyeket
- ügetőket
- vagy más lovas viadalokat,

de az a tényleges lovi, amit a mai napig ismerünk, Széchenyi nevéhez köthető. Ahogy szakértőnk, Aladar Kollar rámutatott, “a magyarság számára egyfajta kohéziós erő volt az, amit egy-egy lóverseny jelentett a társadalom számára. Sok ezren a versenyeken, beszélgetve a mindennapokról, gazdaságról, politikáról, az ilyen kohéziós erő ma is jól jönne”.

A magyar lóverseny történetének folytatása

És az 1827-es verseny megrendezése után már nem nagyon volt megállás, megjelent az első lóverseny naptár és a szilveszteri lóverseny is villámgyorsan felkerült a napirendre. Ezeken a versenyeken egyre többen tűntek fel, egyre komolyabb rangú eseménynek számított egy-egy futam és a pénzdíjak is komoly ütemben nőttek. Ekkoriban, a 19. század első felében jelentek meg az első fogadások is, a lóversenyfogadás kezdőknek ekkoriban nem igazán volt ajánlott, igazán kiváltságnak számított fogadni egy-egy, telivérekkel teli futamra. Különféle szervezetek jöttek és mentek, amelyek folyamatosan szervezték a pesti versenyeket, mert azért azt tegyük hozzá, hogy Magyarországon a lóversenyek erőteljesen a fővárosba koncentrálódtak a mai magyar határokon belül.

Az 1800-as évek közepe fordulópontot hozott, hiszen az addig használt pálya a háborús helyzetben teljesen megsemmisült, ami helyett 1878-ban kezdtek el építeni egy új lóversenypályát. Innentől kezdve veszíti el a lóverseny utca nevet ez a része a városnak, hiszen a mai Thököly, Dózsa, Kerepesi és Hermina utak által határolt részen készült egy teljesen új, 2,5 kilométeres versenypálya, több nagy tribünnel. Viszont ezen a helyen sem maradt sokáig a verseny, hiszen az utolsó versenynapra 1918-ban került itt sor, különféle gazdasági döntések miatt lebontásra került a felépített pálya. Ekkor volt néhány kisebb-nagyobb egyeztetés, de végül a Kincsem Parkba került a magyar lóverseny és itt zajlanak a mai napig az ügetőviadalok.

Hazánkban a lóversenyek köré komoly szervezeti struktúra épült fel, gondoljunk csak a bevezetőben is említett lóversenyfogadásokra, amelyek állami monopóliumban kerülnek megrendezésre LOVI márkanév alatt. A 21. században már tényleg modern körülmények között zajlanak a versenyek, a galopp és ügető szakágban is a legmagasabb szintű versenyeket bonyolítják le a Kincsem parkban, ráadásul nem csak a hazai lóversenyeken, de a külföldi futamokon is egyre nagyobb sikereket érnek el a magyar lovak és zsokék.

A régi időkkel ellentétben ma már folyamatos az állatorvosi felügyelet a hazai versenyek során, a lovakat is hűtik, frissítik a nyári melegben, ráadásul nagyszerű marketinghúzással mindenféle rendezvényeket is behoznak a Kincsem Parkba, ahol utcai ételkóstolót és filmfesztivált is tartottak már. De mégis a versenyek a legnépszerűbbek, volt olyan szilveszteri ügetőverseny, ahol majdnem 20 ezer néző volt jelen. A magyar televízióban is bele-belefuthatunk egy-egy lóverseny közvetítés lehetőségébe, de ezeket a futamokat ma már élőben nézhetjük az interneten keresztül is. A magyar lóverseny népszerűsége tehát töretlen, bár tegyük hozzá, hogy nagyon sok magyar számára az egyetlen lóverseny minden évben, amit lát, az a Nemzeti Vágta nevet viselő rendezvény, ami inkább szórakoztató és a magyarságot összehozó céllal jött létre, kevésbé a verseny van célkeresztben.

Konklúzió

A lóverseny általában két szakágban kerül lebonyolításra, a futamok pedig mindig más összdíjazásúak, a legnépszerűbb és legnagyobb összdíjazással bíró verseny a derbi, majd jön a Milleniumi díj és a Kincsem-díj, de van bőven emlékverseny is, amelyeket híres és népszerű zsokékról neveztek el. Ha megnézzük, hogy egyes versenyekre hány és hány ember látogat ki a Kincsem Parkba, hány millió forintnyi fogadást kötnek és hányan nézik online a versenyeket, akkor látható, hogy van igény Magyarországon az igényes lóversenyekre.

Ezt igazolja az is, hogy a leghíresebb magyar lóról készült film, a Kincsem az egyik legnépszerűbb magyar film lett nagyon rövid idő alatt. Természetesen van még hova fejlődni, hiszen a világ legnagyobb versenyei nem Magyarországon kerülnek lebonyolításra, de összességében elmondható, hogy a magyar lóverseny és magyar lóversenyfogadás nagyon szépen fejlődik és bár sokan azt gondolták, hogy az idősebb generáció távozásával a pályákról elhal majd a magyar lovi, végül nem így lett, egyre több és több fiatal találja meg magának ezt a szépséges sportot. Az egy kicsit azért már nehezebb dió, ha valaki például már versenyezni is szeretni, hiszen a lóverseny alapból egy igen költséges sportág, főleg már csak a lovak ára és tenyésztési költségei miatt is.