Hírek
2015. Október 26. 07:20, hétfő |
Külföld
Forrás: Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti:
Lengyel választások - Tarolt a Jog és Igazságosság
Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) győzött a vasárnapi lengyel parlamenti választásokon:
a voksolók körében az Ipsos által végzett exit poll felmérés szerint a nemzeti konzervatív párt a szavazatok 39,1 százalékát nyerte el, miközben a nyolc éve kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 23,4 százalékát szerezte meg.
A választásokon a szavazók részvételi aránya 51,6 százalék volt.
Az első exit pollok szerint a 460 mandátumos parlamenti alsóházba, a szejmbe összesen 5 párt jutott be, a PiS 242, a PO 133 mandátumra tett szert.
Amennyiben a náluk kisebb tömörülések nem érnek el jobb választási eredményt, a PiS a mandátumok előzetes átszámítása szerint önállóan kormányozhat.
Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz'15 mozgalom. A tömörülés vezetője, májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rock-zenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.
Az 5 százalékos bejutási küszöb felett végezhetett még a jobbközép Nowoczesna (Modern) párt, amely a szavazatok 7,1 százalékot érte el, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,2 százalékkal.
Nem érte el a koalíciókra vonatkozó 8 százalékos küszöböt, így a parlamenten kívül maradhat a voksok 6,6 százalékát megszerző Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A lengyel politikai színtérről az SLD leköszönésével eltűnhet a posztkommunista baloldal. Feltehetően nem jut be a parlamentbe a 4,9 százalékot nyert jobboldali-populista KORWiN sem.
Az előzetes eredmények ismertetése után Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási központjában közölte: "kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot". Hangsúlyozta, hogy amennyiben megalakul a PiS kormánya, "óriási és hallatlanul nehéz feladatok" várnak rá. Mint mondta, "a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó". Ezzel a PO negatív választási kampánya során tett kijelentéseire reagált, melyek szerint a PiS győzelme esetén megtorlás következik, "felekezeti állammá" alakítják át Lengyelországot.
A PiS elnöke után Beata Szydlo, a PiS kormányfőjelöltje a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski volt elnökről emlékezett: "az ő útján haladtunk" - jelentette ki. "Alázatosak voltunk a minket körülvevő valósággal szemben, becsületesen dolgoztunk" - mondta, utalva a PiS szakértői hátterének több éves munkájára. A párt egyebek között a kormányzás első száz napja alatt elfogadandó, a lengyel gazdaság serkentésére irányuló törvényjavaslatokat ennek a szakértői gárda segítségével dolgozta ki.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat, vasárnap a szejm képviselőin kívül a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Külföld
Az ukrán elnök elutasította a kínai-brazil béketervet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök destruktívnak nevezte és elutasította a kínai-brazil béketervet, mivel szerinte az nem több egy politikai nyilatkozatnál, amelyet ráadásul nem egyeztettek Ukrajnával.
2024. Szeptember 12. 19:48, csütörtök | Külföld
Putyin: a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO közvetlen részvételét jelentené a háborúban
nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben
2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Külföld
Az ukrán elnök új tervvel akarja a háború diplomáciai befejezésére kényszeríteni Moszkvát
Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé
2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Külföld
Európai Bizottság: az orosz gáz kivonása nem jelent kihívást Európa energiaellátásának biztonságára
Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett az orosz gáz fokozatos kivonása mellett, ez ugyanis megtehető anélkül, hogy kihívást jelentene Európa energiaellátásának biztonságára