A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd m³-re becsülik. Ez a Föld teljes víztömegének 1 %-a, amely kialakulása óta változatlan. Ezen vízkészletnek mintegy 30 százaléka kémiailag kötött víz, a szabad vízkészlet 1,36 milliárd m³-re tehető. A szabad vízkészletek mintegy 97 %-a sósvíz, tehát a teljes vízkészletnek csupán 3 %-a a ténylegesen hasznosítható édesvíz. A mindössze 3 százaléknyi édesvíz kétharmada viszont jégben, kis részben hóban fagyott, s csak drága olvasztással változtatható vízzé. Ezért a rengeteg vízből csupán egyetlen százaléknyi a közvetlenül felhasználható! Ez arányaiban annyi, mintha egy teli fürdőkádból kimernénk egy kávéscsészényi vizet.

Ám az sem csupán a szomjunk oltására szolgál, mert háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is igen pazarlóan bánunk. A pazarlásnak olykor egészen megdöbbentő alapjai vannak. Mint az, az egészségügyi világszervezet, a WHO egy tanulmányában olvasható, például egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, egy kilogramm marhahúséhoz pedig 16 ezer literre. A rendelkezésre álló ivóvízkészleteket tovább apasztja az egyre növekvő népesség és a városiasodás.  

A héten tartott Föld Világnapjának fő témája idén a városok ivóvízproblémája volt. Jelenleg a világ népességének fele városokban él. Ez az arány két évtizeden belül 60%-ra emelkedik, ami 5 milliárd városi lakost fog jelenteni. Az egyre sokasodó városoknak rengeteg mennyiségű vízre van szükségük a fenntartáshoz és ezzel hatalmas nyomást gyakorolnak az édesvíz készletekre. Sok városban nem megfelelő az ivóvíz minősége, ami számos súlyos betegség forrása lehet. Cegléden jelenleg is az ivóvízhálózat tisztítása folyik (márc. 3. – ápr. 29. között).

Századunk egyik legnagyobb problémája a fokozódó vízszükségletek teljesítése, ami kiváltképp égető kérdés városainkban. Az ENSZ becslései szerint a  jelenlegi 6,6 milliárd földi lakosból 2,3 milliárd már most sem jut elegendő vízhez és ez a szám egyenlőre csak nőni látszik. Tovább tetézi a gondokat az egyértelműen tapasztalható globális felmelegedés is, aminek köszönhetően a felszíni édesvizek párolgási vesztesége nő, a száraz időszakokban elapadnak a természetes vizek, a zivatarosokban meg felhasználhatatlanul és pusztítva zúdulnak a sós tengerek felé.

Az ENSZ szak-kutatói szerint a fenyegető vízhiány miatt az évszázad végére a víz valóban aranyat fog érni, és annak csak részben lesz a felmelegedés az oka. Sokkal súlyosabb bajokozó a növekedő népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás.

Ezekre a veszélyekre a tudósok már évekkel ezelőtt figyelmeztettek minket, de sokszor csak felesleges riogatásnak tekintettük aggályos mondandójukat. Ebben a kérdésben az idő sajnos nem nekünk dolgozik. Határozott lépéseket kell tennünk a megoldás érdekében. A fenntartható fejlődés érdekében mi magunk is sokat tehetünk. Véget kell vetnünk kevés édesvizünk mértéktelen pazarlásának, gondoljunk a holnapra is.

Március 26-án este fél kilenckor "A Föld órája" megmozdulás keretében világszerte embermilliók kapcsolják le a villanyt, hogy egy órai elsötétítéssel hívják fel a figyelmet az éghajlatváltozás fenyegető veszélyére. Csatlakozz Te is a megmozduláshoz!

Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy. Antoine de Saint-Exupéry

FirKata