Kiállítása címéül egy archaikus népi imádság részletét választotta Kolozsvári-Donkó Rebeka, akinek népdal-, népmese- és ballada illusztráció, tűzzománc- és textil képei valamint magos-rátétes mézesbáb munkái december 6-tól láthatók a Ceglédi Galériában.

A sokoldalú művész tárlatát Vágó Sándor, a Kossuth Lajos Gimnázium tanára nyitotta meg: „Kolozsvári-Donkó Rebeka grafikus, zománcműves és mézesbábos művész hölgy kiállítása látszólag és valójában egy kortárs művészeti kiállítás. Igazából azonban több annál. Nem egyszerűen kiállítás, hanem időugrás és dimenzióváltás is. A határok átlépése és művészeti ágak keresztezése az időtlenség és az örökké létező előtti tisztelet nevében…..

Az ősformák és az ősi műfajok tisztelete jelenik meg ezen kiállítás alkotójának eddigi életművében is. Alkotónk maga is kézműves családból származik. Jónevű abonyi fazekas szülők gyermekeként már korán sokat tanult a népi motívumkincsből. A néprajz szak elvégzése során pedig még jobban elmélyülhetett az ősi formák világában. Rájött, hogy a helyes formák pedig, akár irodalmiak, akár képzőművészetiek, egyformán burkolhatják a lényeget. A tartalom terén ugyanis nincs különbség a művészeti ágak között. Csak érték és értéktelenség létezik.

A ballada és a mese műfaja az írásbeliség előtti időkbe visz minket vissza. Hogy tízezer- vagy százezer évnyi ősiségről beszélhetünk ezen „időugrás” kapcsán, azt nem lehet pontosan tudni, hiszen még Goethe is úgy határozta meg a balladát mint egy őstojást, melyből az emberiség minden további műfaja és műneme származik.
Ehhez az ősi kincshez méltóak Kolozsvári-Donkó Rebeka itt megtekintető kortárs művei is, melyek ugyan a közelmúltban születtek, ám formájukat, stílusukat tekintve időtlenek. Az itt látható népmese- és balladaillusztrációk motívumkészlete a magyar népművészet hagyományaira támaszkodik. Színviláguk is ősi, hiszen a visszafogott pasztell és a földszínek használata azokat az időket idézi, amikor még a természetből nyerte az ember színezőanyagait. A „magos” mézesbáb anyaga és díszítése pedig maga az élet; a gabona…..

Ha ősiségről van szó, akkor külön kell szólni a kiállítás Boldogasszonyhoz kapcsolódó, gondosan kidolgozott, apró ecsetvonásokkal precízen megfestett képeiről is, melyek Árpád-kori és még azelőtti magyar motívumokat felhasználva mutatják be az Istenszülőt. A harmonikus kompozíciók több alakban és szerepben ábrázolják Jézus anyját, aki egyben a kereszténység előtti ősi magyar hit női attribútumainak hordozója és egységesítője…..

Kolozsvári-Donkó Rebeka alkotásai és az azokról leolvasható alkotói módszer egyértelműen bizonyítják, hogy alkotójuk nemcsak használja az ősi motívumokat, hanem el is jutott hozzá a megnyitómban oly sokszor említett ősi tudás.” – mondta köszöntőjében Vágó Sándor.

Az ünnepség fényét emelte Albert Ágnesnek, a Kossuth Gimnázium énektanárának népdalcsokra. Előadásában felcsendült a Hej révész, révész kezdetű népdal, melynek illusztrációja a kiállításon is megtekinthető.

A tárlat érdekessége, hogy az egyes ballada illusztrációk mellett az ihletet adó ballada részletek is elolvashatóak.

A látogató belelapozhat Dr. T. Túri Gábor: A titkos hagyaték meséje című könyvébe, melyben tündéreink, ősi istennőink és ókori magyar hőseink nyomába eredhetünk.
A könyv gyönyörű illusztrációit Kolozsvári-Donkó Rebeka készítette.

A tárlat december 21-ig látogatható a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében.

Szokolai

fotó: Kisfaludi István
>>> További képek a KÉPGALÉRIÁBAN