Csurgai Ferenc képzőművész, dr. Szabó Alfréd, a TIT ceglédi titkára és dr. Szilágyi Miklós az MTA néprajzi kutatóintézetének tudományos tanácsadója Benedek Péter parasztfestő munkásságát, az itt töltött éveknek ismert és ismeretlen mozzanatait tárták a művészetkedvelő közönség elé. A vendégeket Földi László polgármester köszöntötte.

„Karácsony első napja volt, mindenhol csillogtak a fények, de egy kis Selyem utcai alacsony házban sokáig nem aludtak ki a gyertyák. Benedek Péter 96. évében meghalt.” – kezdte az ismertetőjét a több mint negyedszázaddal történteket idézve dr. Szabó Alfréd. A három elemit végző festőt őstehetségnek tartották. Művei a harmincas években már a haszonszerzők prédái voltak, de a negyvenes évekre mintha elfelejtették volna. Az 1941-es árvíz után – amikor az árvíz elvitte házát - segítséget kért a művészeti tanácstól, amely Cegléden adott neki lakást. A városban akkor még szinte senki nem ismerte a 60 éves festőt. A hatvanas évek végén újra felfedezték. Moldovai Domokos 13 perces filmet készített róla a Magyar Televízió számára, amelyet a miskolci rövidfilmfesztiválon be is mutattak. Barcsay Jenő azt mondta Benedek Péterről, ő nem naiv festő, hanem festőművész, aki igen nehéz körülmények között is képes olyan művet alkotni, amely hazánk festészetét gazdagítja. – mondta dr. Szabó Alfréd.

A kerekasztal beszélgetésen sokan – köztük például Tót István fotóművész és dr. Farkas Pál is elmondta személyes élményeit a megjelenteknek. Csurgai Ferenc képzőművész is visszaemlékezett Benedek Péterre, aki tanácsként annyit mondott a fiatal festőnek, „járd a magad útját.”

A kerekasztal beszélgetés közben és után érdekes fotókat és dokumentumokat bocsátott rendelkezésre dr. Szabó Alfréd.