Kard és Kalász - Elfeledett ceglédi vitézek címmel jelent meg Korondi Miklós könyve, melynek telt házas bemutatóját szombaton tartották a Városháza dísztermében. A művet vitéz Rihmer Aurél történész, a Kárpát-medencei Vitéz Rend főkapitánya, majd dr. Kürti György nyugalmazott iskolaigazgató ismertette. A könyvbemutatón Szebeni Szilvia énekesnő és Szatmári Gábor szerkesztő-műsorvezető működött közre. A szerző gondolatait a kötetről alább olvashatják.

(Fotó: Kisfaludi István)
További fotók megtekinthetők lentebb a kapcsolodó galériában.

Kard és Kalász

Budapesten, a Bakács téri templomban 2014. június 14-én avatták vitézzé Korondi Miklóst. Ezt követően nagy érdeklődéssel és aktivitással kapcsolódott be a "rendi" munkába és elhatározta, hogy bővíti és mélyíti a vitézséggel kapcsolatos ismereteit. Ennek az elhatározásnak az egyik pazar gyümölcse az a könyv, amelynek bemutatójára november 13-án kerül sor a Ceglédi Városháza Dísztermében. Az alábbi kérdésekre is a könyv megálmodója, alkotója, vitéz Korondi Miklós válaszol.

- Honnan ered a könyv megírásának ötlete?

- Igyekeztem áttanulmányozni az eddig megjelent vitézi kiadványokat, könyveket és ennek során figyeltem föl arra, hogy néhány helytörténész megpróbálta felkutatni az adott településhez vagy megyéhez kötődő vitézek rövid életrajzait. Ez inspirált arra, hogy összegyűjtsem azoknak a "ceglédi" vitézeknek a rövid életrajzát és vitézi tetteit, akiket 1921-1945 között avattak vitézzé és az első vitézavatás 100. évfordulója alkalmából egy könyv formájában az érdeklődők elé tárjam, így állítva emléket hős vitézeinknek.

- Van egy sajátos előélete ennek a könyvnek, helyes így a megfogalmazás?

- Igen. Elhatároztam, hogy a Vitézi Rend megalapításának - 1920. augusztus 10. - 100. évfordulója alkalmából felkutatom a ceglédi temetőkben nyugvó vitézi sírokat és a vitézek tiszteletére az elhanyagoltabb sírokat rendbe tesszük. Ennyi év eltelte után szinte kilátástalannak tűnő feladatnak tűnt a sírok megtalálása, az élő leszármazottak hiánya miatt meg nem váltott sírok esetében, amelyek sok esetben már a temetői nyilvántartásokban sem szerepeltek. Ezért különösen nagy öröm volt számomra, hogy a könyvemben szereplő, Cegléden eltemetett vitézek sírhelyeit, sírhelyszámait minden vitéz esetében sikerült felkutatnom. A II. világháborút követő társadalmi változások következményeként törvény által törölték el és megtiltották a "vitéz" előnév használatát és a vitézeket, mint rendszerellenes elemeket kezelték. A hiányzó "vitéz" előneveket a "gazdátlan" sírok esetében felvésettem, ahol volt élő leszármazott, ott a vitézi családok hozzájárulását kértem. 2020-ban, a jubileumi év alkalmából, Cegléd mind a hat temetőjében lévő - összesen 41 db vitézi sírt - sikerült rendbe tenni és nemzeti színű szalaggal feldíszíteni. Az emlékezést egy színvonalas Jubileumi Istentisztelet koronázta meg.

- Mennyi kutatómunkát igényelt a könyv megírása?

- Három évvel ezelőtt, 2018. év végén kezdtem el a kutatómunkát. Kutatásom alapjául a különböző Vitézi Évkönyvek, a szerencsés módon előkerült - 1934-ben készült - ceglédi vitézek tablója, az 1936-ban megjelent Magyar Huszár c. könyv, az 1939-es kiadású Vitézek Albuma, az Országos Széchényi Könyvtár interneten megtalálható gyászjelentései és a levéltárakban lévő egyházi anyakönyvek szolgáltak, de hasznos segítséget nyújtottak az interneten fellelhető korabeli újságok és különböző kiadványok is. Az egyik legnehezebb feladatom volt az egyes vitézek fotóinak összegyűjtése. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a még élő leszármazottak, valamint a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kiváló munkatársai. Szerencsére egyes vitézi kiadványokban is találtam ceglédi vitézekről készült korabeli képeket. Ugyan törekedtem a teljességre, de nem szerepelnek a "ceglédi" vitézek között azok, akiknek anyakönyvi és egyéb személyi adatai hiányosak voltak, és fényképet sem sikerült találni róluk.

- Mi volt a vezérlő elv a könyv összeállításánál?

- A könyvem két fő részből áll. Az első részben fontosnak tartottam, hogy az olvasók megismerjék a Vitézi Rend alapításának történelmi előzményeit, az alapítás jogforrásait, a Rend rövid történetét, betekintést kapjanak a Rend működésébe és megismerhessék a "vitéz" szó jelentését, valamint a vitézség fogalmát. A második rész egy hiánypótló, helytörténeti monográfia, mely Cegléd történetének egy érdekes fejezetébe nyújt betekintést. Már az elején tisztáznom kellett, hogy kik is azok a "ceglédi" vitézek? Ezen vitézek közé soroltam azokat, akik Cegléden születtek, itt végezték iskolájukat, huzamosabb ideig itt dolgoztak vagy rövidebb ideig tartó kiemelkedő munkát végeztek, illetve itt temették el őket. A nagy időtávlat ellenére 105 vitéz adatait sikerült felkutatnom, ami sok izgalommal, örömmel, és persze munkával is járt. Külön fejezetet szántam a Hősi halott vitézek és az Arany Vitézségi Érmes vitézek tetteinek bemutatására, továbbá a ceglédi temetőkben található 41 db vitézi sír sírhelyeinek, sírfeliratainak képi megjelenítésére, temetőnkénti bontásban.

- Kiknek ajánlja ezt a könyvet?

- A hiánypótló jubileumi kiadványt minden ceglédi és nem ceglédi honfitársamnak jó szívvel ajánlom! A kötet érdekes információkat nyújt a vitézi családok leszármazottainak, a jelenlegi vitézeknek, a kutatóknak és a korszak történelme iránt érdeklődők számára.

Forrás: (CTV)