A Gerje-patak mai formájában a 19. század legvégén alakult ki az 1853-ban alakított Gerje-Perje Vízszabályozó társulat tevékenységének a hatására. A mai meder több korábbi mocsaras terület és malomárok összekötésével alakult ki. A Pilisen eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak (Chykus) nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. Vize Albertiig folyt. Több tavat rekesztettek el belőle, amelyek részben halastavak voltak, részben pedig vízimalmok víztározói. Gerjének korábban Cegléd egyik határrészét hívták, - amely egy Árpád-kori település nevét őrizte meg, - ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ennek az ároknak volt a neve Gerje-árok, ennek a neve terjedt át új árkok ásásával az egész vízrendszerre.

A Gerje-patak forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje-patak ma valódi vízfolyás, mely a pilisi "Csilló lovarda" mellett bukkan elő forrásaival, és forrás eredetű mellékágakkal, biológiai folyosót képezve jut el a főbefogó Tiszáig. Pilis város címerében a két pajzsmezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.

A Gerje-patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószegnél ömlik a Tiszába.

Fotó: Kisfaludi István

Forrás: cegled.hu

(Gerje története forrás: Wikipédia)