Jelentősen javult az inflációs helyzet a lakosság, azon belül a középkorúak táborában a legfrissebb K&H biztos jövő felmérés szerint. Többek között az élelmiszereknél és az éttermek esetében 78 és 66 százalék tapasztalt jelentősebb áremelkedést az idén, ami még mindig jelentős arány, de elmarad az egy évvel korábbi 92, illetve 75 százalékos szinttől. A mostani eredmények arról tanúskodnak, hogy a gyerekekhez köthető kiadásoknál is kevésbé negatív a helyzet.

Kedvező irányba fordultak az idén az inflációs folyamatok a tavalyi kiugró értékek után. A júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal, miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás. Az infláció tempójának lassulását érzi a lakosság is, legalábbis a középkorúak - ez derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a harmadik negyedévben a 30-59 évesek körében vizsgálta ezt a kérdést.

sokkal kevesebben tapasztaltak kiemelkedő élelmiszer-drágulást

Az élelmiszerekkel kapcsolatban a válaszadók 78 százaléka számolt be kifejezetten jelentős áremelkedésről, ami ugyan még mindig a legmagasabb érték a többi kategóriához képest, de tavaly még 92 százalékuk látta így a helyzetet, így ahhoz képest jelentős a javulás. A szórakozóhelyek, éttermek voltak sorrendben a másodikak, ahol a legtöbben tapasztaltak nagymértékű áremelkedést: a harmadik negyedévben a válaszadók 66 százaléka számolt be komolyabb drágulásról, ami azonban szintén elmarad az egy évvel korábbi 75 százalékos aránytól. A gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék tapasztalt számottevő áremelkedést, míg egy évvel ezelőtt ez 64 százalékukra volt igaz. A lakhatási költségeknél 54, a közlekedési kiadásoknál 48 százalék beszélt tetemesebb drágulásról, szemben a 2023 harmadik negyedévében mért 66 és 67 százalékkal.

Ugyanakkor több vizsgált kategóriában nem ilyen kedvező az eredmény. A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival. A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a tavalyi 57 százalékos szinttel összevetve.

mire lehet számítani?

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az inflációs kilátásokról általánosságban azt mondta, hogy idén decemberben 4 százalék körüli szinten lehet a mutató, így az éves átlagos infláció 2024-ben 3,6 százalék környékén alakulhat.

A szakember a novemberi kilátások alapján arra számít, hogy az idei kedvező adatoknak lesz egy átgyűrűző hatása, ami visszafogja majd a jövő évi áremelkedési ütemet. Ugyanakkor fontos lesz a forint árfolyamának alakulását figyelembe venni, hiszen a tartósan gyenge forint az importált infláción keresztül felfelé mutató kockázatot jelent. Németh Dávid az ideivel nagyjából azonos éves átlagos inflációra számít 2025-ben.

Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője az adatokat kommentálva közölte, hogy az inflációs érzékelés kulcsfontosságú a megtakarítások alakulása szempontjából: mikor a lakosság nem tart az árak emelkedésétől és biztosnak érzi a helyzetét, akkor nagyobb elánnal tud takarékoskodni. Fontos azonban, hogy az esetleges hirtelen kiadásokra való spórolás mellett akik tehetik, bizonytalan környezetben is gondoljanak az öngondoskodásra, azaz a nyugdíjas évekre történő takarékoskodásra: minél hamarabb megkezdi valaki a nyugdíjcélú megtakarítást, a folyamatosan halmozódó vagyon és a hozamok miatt hatványozottan nagyobb összeget jelenthet a korábbi kezdés, mintha évtizedekkel később vágna bele.