Györe Andrea művelődésszervező, Sági Judit tanár, művelődésszervező és Solymosi Sebestyén János klarinét tanár, a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese kapta az idei "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerést, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett tegnap esti ünnepségen.

MÉLTATÁSOK

Györe Andrea
művelődésszervező

A kultúra területére vezető szakmai útját széleskörű kommunikációs ismeretekkel és helyzetgyakorlatokkal alapozta meg. Első munkahelyén, a Dél-Pest Megyei Szuperinfó szerkesztőségében marketing és PR területen 18 évet töltött. Következetessége, határozottsága és szakmai felkészültsége mindig kellő alázattal párosult. Gyermekei születése után, az otthon töltött idő alatt végezte el a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar művelődésszervező szakát, ahol két szakirányt választott: PR menedzsment és a gyermek és szabadidő szakirányt.

2013-2015 között a Ceglédi Munkaügyi Központ képzési koordinátoraként dolgozott, ahol lehetősége adódott jó szervezési képességeit másként is kipróbálni, hiszen több száz ember átképzését, illetve szakmához jutását koordinálta. A határozott idejű képzési program lejárta után, kulturális közfoglalkoztatottként a ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal rendezvényszervezői irodájánál kapott lehetőséget. Bekapcsolódhatott a Városnapok, az első Pöttyös Gyermeknap és a Laskafesztivál szervezési feladataiba és gyakorlati tapasztalatokat szerzett. Dolgozott a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál is, valamint újabb végzettséget szerzett a Szent István Egyetem Emberi Erőforrás Tanácsadó mesterképzésén.

2018 októberében csatlakozott Kossuth Művelődési Központ Nonprofit Kft művelődésszervező csapatához. Azóta is a kulturális értékek közvetítésében vesz részt. Hozzá tartoznak a Rivalda, Pódium és a Melódia színházbérletek, a Déryné program. Jó ízléssel alakítja a színházi előadások kínálatát, fontosnak tartja, hogy a helyi közönség igényes előadásokkal találkozhasson. Feladatai az évek során bővültek koncertek szervezésével pl: Filharmónia koncertek, jazz koncertek, Hangfoglaló előadások. A nyári időszakban több tematikus tábor vezetője.

2020-ban és 2023-ban is a nyertes Minősített Intézmény Cím pályázatíró csapat tagja volt. Szívvel-lélekkel végzett munkájának eredménye a látogatottsági adatokban is tükröződik. Mindig nyitott az új ötletekre, kezdeményezésekre, és folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a helyi lakosok szélesebb körben ismerhetik meg a művészetek és a kultúra szépségeit. Áldozatos munkájának köszönhetően olyan rendezvények jöhettek létre, amelyek egyaránt megszólítják a fiatalokat, családokat és idősebbeket, valamint felejthetetlen élményekkel gazdagítják a résztvevőket.

Pozitív személyiségével, kedvességével és megértő hozzáállásával valódi példakép munkatársai számára. Az általa sugárzott lelkesedés és a közösség iránti szeretet mindenki számára inspirációként szolgál.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város kulturális életében nyújtott kiemelkedő szakmai munkássága elismeréseként adományozza Györe Andreának a "Cegléd Város Kultúrájáért" városi kitüntetést.

Sági Judit
tanár, művelődésszervező

Sági Judit tanárként, művelődésszervezőként, könyvtárosként, a filmszínház munkatársaként négy évtizeden keresztül szolgálta a ceglédi fiatalok tehetségének kibontakozását, ösztönözte őket szabadidejük tartalmas eltöltésére, és lehetőséget teremtett befogadó közösségek kialakulására.

Pályakezdő magyar nyelv és irodalom szakos tanáraként felpezsdítette a Közgadasági Szakközépiskola kulturális és diákéletét. Diákszínjátszó kört szervezett, amellyel nemcsak az iskolai rendezvényeken léptek fel, hanem térségi és országos diákszínjátszó fesztiválokon is. A próbák és fellépések valódi közösségteremtő alkalmak voltak a színjátszók és a nézők számára, miközben a magyar és világirodalom remekműveivel is megismerkedhettek. A legemlékezetesebb előadás Molière Fösvény című vígjátéka volt. Ugyanilyen szerepet töltött be a Deminek nevű diákzenekar is, amelynek koncertjeit a diákzenekari fesztiválok, a város és az iskola közönsége élvezhette, felvételei pedig az országos médiában is megjelentek.

Tanári munkássága során osztályszínházi előadásokat, iskolai esteket, önálló műsorokat, diáknapokat, szalagavatókat, gólyanapokat szervezett, ünnepségeket és megemlékezéseket állított össze. Emellett kiadványokat készített, iskolai évkönyveket, a tanulók írásait, képeit tartalmazó könyveket gondozott, iskolaújságokat szerkesztett. A fiatalok tehetségének a színjátszásban és zenében való kibontakoztatása Sági Judit egész pályáját végigkísérte. A Hangtársulat és Ceglédi Zenés Színitanoda vezetőjeként évtizedeken át aktív közreműködője volt a város és vonzáskörzete kulturális életének, de tanítványai felléptek az ország minden területén, sőt külföldön is.

Művelődésszervezőként több mint egy évtizeden át volt a lelke a Ceglédi Gigasztár nevű tehetségkutató énekversenynek, de az ő nevéhez fűzödött a Városi diákdiri címért folytatott verseny is. Dolgozott a Városi Könyvtár Ifjúsági Könyvtárában, ahol foglalkozásokat vezetett, rendezvényeket szervezett, segített a könyvkölcsönzésnél. Újságírással is foglalkozott, közel negyven cikke jelent meg helyi lapokban, amelyek a város és a helyi iskolák kulturális életéhez kapcsolódtak. 2010-ben Az Alföld közepén Vallomások a szülőföldről címmel szerkesztett antológiát, melyben ceglédi és környékbeli alkotók szülőföldhöz kötődő irodalmi műveit gyűjtötte össze.

A George Pal Filmszínházban töltött évek alatt számos alkalommal segítette a diákok felkészülését, amikor - igazodva az iskolai órákhoz - az érettségi tételekhez kapcsolódó csoportos vetítéseket szervezett, és mindig felhívta a figyelmet a mozi által meghirdetett pályázatokra (Ceglédi Filmfesztivál), filmes eseményekre is.

Sági Juditnak a nagy jelentőségű, értékes kulturális tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület a "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Solymosi Sebestyén János
klarinét tanár, a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese

Solymosi Sebestyén klarinét szakos tanári végzettségét a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte meg kiváló minősítéssel. A főiskola elvégzése után a Ceglédi Zeneiskolában kezdett el tanítani. A választott hangszerén kívül társhangszereket is oktatott, tanított furulyát, szaxofont és klarinétot, és mindig nagy hangsúlyt fektetett növendékeivel közös zenélésre, a kamarazenei ismeretek elsajátítására.

2001-től a pilisi, majd a monori zeneiskolában folytatta pedagógiai pályáját, de óraadó tanárként tanított Üllőn és Dánszentmiklóson. Pilisen munkaközösségi vezető beosztása mellett hamarosan a helyi zenekar vezetőjévé választották, melyet azóta is lendületesen és lelkesen visz.

A tanítás mellett fontosnak tartotta a vezetési ismeretek elsajátítását is, ezért 2004-ben diplomát és pedagógus szakvizsgát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezető szakán. 2018-ban a zeneiskola igazgatósága felkérte, hogy jöjjön vissza a ceglédi zeneiskolába dolgozni igazgatóhelyettesi beosztásban, mely munkakörben a munkáját azóta is lelkiismeretesen, teljes odaadással végzi. Zenetörténeti tudását a zenei műsorok felkonferálásában, levezetésében kamatoztatja. A klarinét tanítás mellett az alkotás is jelentős szerepet töltött be az életében. Számos átiratot és hangszerelést készített, de zeneszerzői munkássága is jelentős.

Kollégái mindannyian nagyra becsülik és értékelik művészi kvalitását. Művésztanárként gyakran hallják a ceglédiek szerepelni, szólóban és kamarazenei formációkban egyaránt fellép. Rendszeresen készíti fel tehetséges növendékeit az országos és regionális versenyekre. Igazgatóhelyettesként részt vállal a pályázatok megírásában. Az intézményi innovációkban mindig közreműködik, a kollégák elképzeléseit támogatja, segíti őket az elgondolásuk megvalósításában.

Szakmailag magasan képzett, gazdag pedagógiai eszköztárral rendelkező kolléga, aki mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megismerje és alkalmazza a legújabb pedagógiai, szaktárgyi módszereket. Továbbképzéseken vesz részt, ahol eddigi ismereteit folyamatosan gyarapítani tudja, valamint bemutató órákat és előadásokat tart a korszerű zenepedagógia folyamatainak szemléltetése terén.

Solymosi Sebestyén Jánosnak a zene közvetítésében, a zene tanításában, valamint Cegléd város kulturális életében nyújtott kimagasló zenei tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület a "Cegléd Város Kultúrájáért" kitüntető címet.

Dr. Csáky András polgármester köszöntője:

"…A KULTÚRA AZ, AMI ÖSSZEKÖT BENNÜNKET…"

Tisztelt Kultúraszerető Honfitársaim!

"Isten, áldd meg a magyart… - mindannyiszor meghatottan éneklem, ha a helyzet megengedi, és nem hanglemezről, magnóról, valamilyen felvételről énekelnek helyettem. De még olyankor is megborzongok. Mindig valami különöset érzek az Erkel zenéjével összenemzeti imádsággá vált Himnusznak a hallatán, mely már a mi időnkben, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Ez volt az a fordulat, amelyben a kultúra is külön napot kapott a naptárban. Azóta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

Hölgyeim és Uraim!

Az anyanyelv, a történelem és a kultúra az, ami összeköt bennünket a múlttal, a jelennel és a jövővel, és ami összeköt minket egymással is. Kölcsey Ferenc kétszázkét évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be akkor még ipszilonnal a címben a Himnuszt. Nagy műnek szánta, de azt nem tudhatta, hogy a magyar történelem mélyeibe világító költeménye minden későbbi magyar nemzedéknek a nemzeti imája lesz, nemzeti kilétünknek a megvallása. Mire valók vagyunk a világban? - egyebek mellett erre a kérdésre válaszol Kölcsey. A Himnusz tehát mi vagyunk, együtt azzal a sok keserűséggel, vérzivatarral, amin keresztül mentünk. Ezekből a vérzivataros képekből sokan úgy gondolják, hogy ez a világ legszomorúbb, leglehangolóbb imája. Nem biztos, hogy így van. Lehet, hogy épp az ellenkezője igaz. Kölcsey mindezek legyőzésére buzdít bennünket, és Isten áldását is erre kéri.

Tisztelt Barátaim!

Nem véletlen, hogy a kultúra ünnepe egybeesik a Himnusz születésnapjával. A magyar kultúra - benne több mint ezeréves Kárpát-medencei múltunk, a nyelvünk, irodalmunk, népdalkincsünk, zenénk, meséink, hagyományaink, hitünk, képzőművészetünk, épített örökségünk, közösségi emlékezetünk -: ez a kultúra az, ami magyarrá tesz bennünket. Hatalmas kincs! Ezzel vagyunk jelen a világkultúrában. Csak a zenéről szólva: Liszt, Bartók, Kodály országa és népe méltó rá, hogy kultúrájával a világ elismert része legyen. Eddig ezt a kultúrát nemzedékek hosszú sora adta át az általuk remélt maradandóságnak. Hogy vagyunk-e, leszünk-e, és milyen minőségűek leszünk, ez épp azon áll, hogy folytatói és megújítói tudunk-e lenni elődeink örökségének.

Ne feledjük, hogy volt idő, voltak végveszedelmek, voltak majdnem megsemmisítő tragédiák, amikor a kultúra mentett meg bennünket. A magyar kultúra volt az, ami történelmünk megrázkódtatásain és katasztrófáin átsegítette és megőrizte a közösséget. Ha nem is történelmieket, ma is átélünk országos válságokat. Kölcsey a rettenetre figyelmeztetett, idézem: "Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre…" Tehát mindig voltak árulói nagy és szent ügyeknek - mondja a Himnusz. Ma ennél kisebb rendű válságok közt botorkálunk, de megesik, hogy önös érdekek teszik tönkre a mindennapokat.

Vajon mi változtathatja ezt meg, és mit tehetünk érte? Hiszem, hogy a kultúra, az általános kulturáltság. És semmi rendkívülit nem kell tennünk érte. Ugyanaz a mi dolgunk is, mint a szüleinké, nagyszüleinké, dédszüleinké és a többi ősünké volt - továbbadni azt, amit kaptunk. Továbbadni a családban, továbbadni az iskolában, továbbadni a közösségben. Ma a kulcsszereplő az iskola, az iskola a legfőbb őrző, az iskola a kultúra záloga. Megerősíti, műveli, építi a jó családból hozott alapokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kultúra csak néhány kiváltságos ember sajátja, akik himnuszokat, operákat írnak, festményeket, szobrokat alkotnak vagy színészként varázsolnak világot. De valójában a kultúra nem kizárólag a színházak, a galériák, a koncerttermek csodája. Az a kimagasló rész.

Bárki elolvashatja a Neten a Wikipédiában, hogy a kultúra, amelynek elnevezése a latin cultura, a colo, colere, azaz "művelni" igéből származik, tágabb értelemben mindent magában foglal, amit az ember maga teremt. Általános értelemben egy embercsoport szokásainak és hagyományainak összességét vagy szűkebb meghatározás szerint az úgynevezett "magas kultúrát" értjük ezen. Ez a társadalom szellemi élete. A kultúrában tehát mindannyian benne vagyunk. Hogy mit hogyan teszünk az életünkben, azt az értékrendünk, elveink, gondolkodásmódunk határozza meg.

Tisztelt Jelenlévők!

Mi a kultúra? - tette fel magának a kérdést Győrfi András festőművész és így válaszolt rá, idézem: "Anyád dala a bölcsődnél. Az első szavad. A mondókák az oviban. Az első rajzod, amit kiraksz a faladra. Az olvasás csodája. Az »a« betű, amikor leírod. És a többi is. A do-ré-mi az énekórán. Az első szerelmes vers, amit elolvasol. Az első szerelmes vers, amit megírsz. A festmény, ami a szobádban lóg. A kijavított helyesírásod. A szép beszéded. Ady. Jókai. Gárdonyi. Füst Milán. A zene, ami szól. A zene, ami benned szól. Népzene, rockzene, klasszikus. Mind. A színház a függöny mögött. És előtte. A múzeum, ahol jól érzed magad. A kiállítás, amire elmész. A kiállításod, amire eljönnek. A könyvek, amiket elolvastál. A könyvek, amiket még nem olvastál el. A könyvek, amiket megírsz. Az első fénykép. Az összes fénykép. A film, amin először fogtad meg egy lány kezét. Az első fejcsóválás, hogy hogy beszélnek ezek egymással. A templom, ahova betérsz. A gondolat, hogy ember vagy. Jó ember. A Himnusz, amit elénekelsz."

Tisztelt Ceglédi Kultúraszeretők!

Ilyen egyszerűen és mégis magasztosan lehet szeretni a kultúrát, ahogy azt Győrfi András most megmutatta nekünk. Ma azért gyűltünk itt össze, hogy mi is vallomást tegyünk a kultúrához való viszonyunkról. Azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk nemzeti kultúránk gazdag örökségéről és mindarról, amit őseink évtizedek, évszázadok alatt felhalmoztak. E jeles nap alkalmával tisztelettel adózunk a magyar kultúrának, amely nem csupán a múltunkat őrzi, hanem a jövőnk alapját is képezi. Cegléd mindig is büszke volt arra, hogy hozzájárulhatott a magyar kultúra fejlődéséhez. Itt, Cegléden is számos művész, író, zenész és tudós alkotott és alkot ma is, akik mind hozzájárultak és járulnak ahhoz, hogy a magyar kultúra palettáján Cegléd is erős szín legyen.

Tartsuk tiszteletben mindazt, amit elődeink hagytak ránk, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a magyar kultúra továbbra is éljen, fejlődjön és minden magyar ember számára közös büszkeséget és összetartozást jelentsen. Köszönöm, hogy ma este itt lehetünk együtt, és közösen ünnepelhetjük mindazt, amit a magyar kultúra jelent számunkra!

Köszönöm a figyelmüket, és kívánok minden jót Önöknek a Magyar Kultúra Napja alkalmából is!