Városlista
2023. január 28, szombat - Károly,

Hírek

2023. Január 23. 12:56, hétfő | Helyi

Elismerések a Magyar Kultúra Napján

Elismerések a Magyar Kultúra Napján

(Fotó: Makó András)

A Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar, Détári-Lukács Ágnes, a Kossuth Művelődési Központ ügyvezető igazgatója és Szilaj Anikó helyismereti könyvtáros kapták idén a "Cegléd Város Kultúrájáért"-díjat a vasárnap délután megtartott Magyar Kultúra Napi ünnepségen.

(Fotó: Szokolai Attila)

Dr. Csáky András polgármester ünnepi gondolatai:

"A kultúra nem ismerethalmaz, amelyet zsákolnak, tengelyen vagy hajón átszállítanak a szomszéd országba. A kultúra egy nagy néptest életében kialakult szellemi és erkölcsi szokásjog: ízlés, etikett, gondolkozásmód, amelyben éppolyan otthonosan kell éreznünk magunkat, mint a bőrünkben. A műveltség nem ünneplő ruha, melyet hordani kell. A műveltség a helytállás eszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete."

Tisztelt kultúraszerető ceglédi honfitársaim! Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy Németh László örök érvényű meghatározásával köszöntsem Önöket a mai különleges napon. Különleges a mai nap, hisz nem csupán a Himnusz születésének 200. évfordulójára emlékezünk, hanem ebben az esztendőben ünnepeljük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának, Petőfi Sándor születésének bicentenáriumát is. Boldog lehet és bízhat a jövőjében az a nemzet, amely ilyen kulturális örökségre támaszkodhat. A kultúra megkülönböztet és hasonlóvá is tesz bennünket nem csak itt, hanem az egész világban. A kultúra az, ami összeköt a múlttal, a jelennel és a jövővel. A magyar kultúra átöleli és összeköti számunkra az időt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát néhány nappal később, január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de három évvel később Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. A Himnusz azóta minden magyar számára nem csak egy vers, egy ünnepi dal, hanem olyan nemzeti ima, ami időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője. A magyar kultúra, benne több mint ezeréves Kárpát-medencei múltunk, nyelvünk, irodalmunk, népdalkincsünk, zenénk, meséink, hagyományaink, hitünk, képzőművészetünk, épített örökségünk, közösségi emlékezetünk az, ami magyarrá tesz bennünket. Hatalmas kincs ez, ami a hétköznapokban talán nem magától értetődő.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap kiválóan alkalmas arra, hogy ezeréves történelmünk örökségéből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.

Mi lett volna, mi lenne velünk a magyar kultúra ezer éves alakítói nélkül? A Janus Pannoniusok, Bakfark Bálintok, Károli Gáspárok, Munkácsy Mihályok, Erkel Ferencek, Csontváry Kosztka Tivadarok, Szerb Antalok nélkül? A Petőfi Sándorok, a Szabolcsi Bencék, a Bibó Istvánok, a Faludy Györgyök, Lázár Ervinek és a Nagy Gáspárok nélkül? A Sinkovits Imrék, a Latinovits Zoltánok nélkül? A jelesek és a jeltelenek nélkül? A pentaton dallamok és a csekei csónakos fejfák nélkül? A legpontosabban Ratkó József válaszol erre a "Nélkülük" című versében, had idézzek ebből:

"Nélkülük nincs haza sem,/ nincs föld, kisebbre nő a fa,
a búza megnyomorodik, /és megnyomorodik a lélek,.."

Tisztelt Emlékezők! Hölgyeim és uraim!

A magyar kultúra napjának fényét a kétszáz éve született Petőfi Sándor neve is beragyogja. Személye eligazító csillag a magyar költészetben és magatartásban. Vannak nagy magyar életművek, az azonban különös ritkaság, hogy egy életmű kétszáz év múltán épp olyan tisztán és érvényesen szóljon, mint létrejötte pillanatában. Petőfi örök és magyar. Bár anyai ágon szlovák, apai ágán pedig szerb, ő maga azt vallja:

"Magyar vagyok. Legszebb ország hazám / Az öt világrész nagy területén…"

Miről tanúskodnak ezek a sorok? A magyarságvallomásról. Nagy tanulság ez a mi korunknak is. Petőfi legpontosabb életrajzírója, Illyés Gyula is kiemeli: magyar az, aki annak vallja magát. Azt hiszem, ebben mindannyian egyetérthetünk.

Petőfi Kölcseyt is nagy becsben tartotta. Először 1846-ban fordult meg Szatmár megyében. Másodszor a következő év júliusában járt Szatmárcsekén és rótta le kegyeletét a nagy költő sírjánál.

Tisztelt Ceglédi ünneplők!

A kétszáz éves Petőfi vezet át minket a Magyar Kultúra Napjához. Mint már említettem az összeomló Kádár-korszak végén lett Kölcsey Himnuszának születésnapjából a Magyar Kultúra Napja.

Cegléden 1989-től, tehát amióta egyáltalán van napja a magyar kultúrának, minden évben sokakat egybeszólít ez az alkalom. Sokan vagyunk, akiknek a számára valódi ünnep ez az est. Az est, amikor egy kis időt arra szakítunk ki a rohanásainkból, az állandóan feltorlasztott gondjainkból, hogy újra és újra átérezzük, mit is jelent a mindennapjainkban a könyv, az irodalom, a zene, a festészet, a szobrászat, a színház, a fotó, az iparművészet megannyi változata. Ha felhangzik a Himnusz, Erkel Ferenc dallama és Kölcsey imádsága, ezek hallatán megfogalmazatlanul bizsereg bennük, hogy ez a miénk, ez mi vagyunk. Valóban így van: a Himnusz mi vagyunk.

Cegléden ilyenkor ünnepeljük meg az idekötődő művészeket és a közművelődés méltó munkatársait.

Jó így együtt lenni!

Beszéljünk egy keveset saját magunkról is! Például arról, hogy a Kossuth Művelődési Központ 1927-ben Ipartestületi Székháznak készült. Abban az időszakban reprezentatív megjelenése miatt "kultúrpalotának" is nevezték. Színháztermét 1985-ben újítottuk fel. Azóta is egyik legjelentősebb kulturális intézményünk a város szívében. Az épületegyüttes a korszerű közművelődési ágakon túl a lakosság szabadidejének hasznos eltöltését is szolgálja.

Nagyszerű adottságainkra és lehetőségeinkre figyelmeztet a mai nap, annál is inkább, mert az ünnepi műsor közreműködői egytől-egyig ceglédi kötődésűek. A kultúrába vetett hitünk megtart bennünket magyarokat, és ezen belül minket, ceglédieket is.

Köszönet a kultúra ceglédi megszállottainak!

Dr. Csáky András
polgármester

MÉLTATÁSOK

Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar

A Pedagógus Énekkar 1972-ben szerveződött, 29 fővel, első karnagya Béres Károly zeneiskolai igazgató volt. Kezdetben városi ünnepségeken és a környező településeken mutatták be műsorukat. Hamarosan meghívást kaptak az évenkénti megrendezésű Pedagóguskórusok Országos Találkozójára.

1987-ben, már Holló Gyula karnagy vezetése alatt, a kórus felveszi Kardos Pál, a ceglédi születésű énektanár, Liszt-díjas karnagy nevét, célul tűzve ki a mester szellemi örökségének ápolását, az együtt éneklés szeretetének hirdetését.

Az énekkar számára fontos elismerés a hazai szakértői zsűri által megítélt arany fokozat, a Fesztiválkórus majd a Hangversenykórus minősítés. Kiemelkedő eredmény az első nemzetközi megmérettetésen, a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen kapott Arany II. fokozat.

Az énekkar fellépéseit hosszan lehetne sorolni. Többször kaptak felkérést a Zeneakadémia rendezvényein való szereplésre, énekeltek a Pesti Vigadóban, az Erkel Színházban. A Magyar Rádió több alkalommal készített felvételt Kóruspódium című adásában.

A belföldi szereplések mellett külföldi meghívásoknak is eleget tettek. Jártak Görögországban, Spanyolországban, Finnországban, Norvégiában, Olaszországban, Cipruson. 2003-ban a németországi Wernigerodéban tartott Nemzetközi Kórusversenyen kategória győztesek lettek, valamint az akkoriban már a kórus élén álló Soltészné Lédeczi Judit karvezetői különdíjban részesült.

Béres Károly és Holló Gyula után 2000-től az egyébként alapító tag, korábban másodkarnagyként tevékenykedő Soltészné Lédeczi Judit fáradhatatlan munkabírással, következetesen, igényesen, sok-sok humorral fűszerezve folytatta a kórusvezetést és bővítette a repertoárt.

A zenetörténet majdnem minden korszakából, egyházi és világi művekből, magyar és külföldi szerzőktől válogatott több száz mű alkotja a kórus énekelte palettát.

A Ceglédi Evangélikus Templomban évente tartott pünkösdi hangverseny elmaradhatatlan, a ceglédi közönség részéről várva várt esemény, de a kórus az adventi időszakban is rendszeresen bemutatja műsorát a ceglédieknek.

A Kardos Pál Pedagógus Énekkar a pedagógus kórusmozgalom egyik őssejtje, Cegléd városához, a zenei élethez szorosan hozzátartozó része.

Jó hangulatú próbák, szép sikerek, igazi örömzene jellemzi a magas színvonalat képviselő amatőr kórust, amely 2022-ben ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját.

A Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkar számára, a kóruséneklésben magas színvonalú szakmai és értékteremtő tevékenysége valamint Cegléd város kulturális életében nyújtott kimagasló zenei tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" kitüntető címet.

Détári-Lukács Ágnes művelődésszervező

Iparművészi pályára készült, de az élet mégis úgy hozta, hogy kereskedelmi iskolába járt. Ott azonban folyamatos alkotó és szervezői tevékenységével kilógott a sorból. Az érettségiig eldőlt, igazi útja a művelődésszervezés, ezért tanulmányait az egri Eszterházy Károly Tanárképző főiskolán folytatta tovább. A tanulás élete részévé vált, a főiskola után a Pécsi Tudományegyetemen szerzett művelődésszervezői oklevelet, és szakmailag azóta is folyamatosan képezi magát. Idén tavasszal az ő neve is bekerül az országos kulturális szakértői jegyzékbe. Részvevője szinte az összes szakmai konferenciának, melyeken rendszerint meghall, meglát és hazahoz városunk javára fordítható dolgokat.

Pályafutása 2003-ban egykori középiskolájában indult, mint szabadidő-szervező, majd gyermeke megszületése után játszóházak szervezésével foglalkozott. A szülési szabadságról visszatérve szakmai útját Gomba település rendezvényeinek szervezésével folytatta tovább. A Kossuth Művelődési Központhoz 2013-ban az amatőr művészeti csoportok gondozásával, színházi előadások, gyermektáborok és a városi megemlékezések szervezésével, kézműves foglalkozások vezetésével, csatlakozott.

2014-től rendezvényszervező és városi civil referensként szervezte Cegléd ünnepi eseményeit, megemlékezéseit. Számára már akkor elkezdődött, és mai napig tart az a szívvel-lélekkel folytatott munka, melynek köszönhetően minden fesztivál elnyerhette a saját, és mégis igazán "ceglédes" arculatát.

2017. óta tölti be a Kossuth Művelődési Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói posztját. Jó ízléssel és arányérzékkel alakítja a ház műsorkínálatát. Bátran innovatív, miközben mindenben tiszteli a hagyományokat. A fiatalokat, ahol csak lehet, igyekszik a rendezvényekbe bevonni, a szakmával megfertőzni. Munkamorálját mindig az adott feladat, az adott ügy fontossága, szentsége jellemzi. Azt szokta mondani, hogy "Legyen mindig cél, ami előre visz, mert az a fontos." Ilyen fontos és megvalósult cél volt számára például a Kossuth Művelődési Központ Minősített Intézmény Címe.

Elhivatottsága, állhatatossága, szakmájának szeretete példaértékű. Legyen szó szakmai útról, vagy pusztán saját érdeklődésből megtett programlátogatásról, mindig, mindenhol és mindenben azt nézi, mit és hogyan tudna a jó dolgokból Cegléden is megvalósítani. Hétköznapai és hétvégéi egyek a munkával, a nem létező szabadidejének ellenére, olykor mégis alkot, és az alkotás szeretetét igyekszik átadni a legifjabb generációnak. Népi ékszerkészítőként a Ceglédi Alkotók Egyesületéhez 2003-ban csatlakozott, melyben 2018. óta elnökként képviseli és segíti városunk alkotóit. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége Ifjúsági Bizottságának nyolc éven át volt elnöke. 2016-ban a Mesterségek Ünnepén megkapták babakonyhájával az Év Műhelye Díjat.

Hálás a jó emberekért, akik körül veszik és a bizalomért, amit munkájához kap és kapott, és nagyban hálás a ceglédi közönségnek, mert ők azok, akik leginkább visszaigazolják, hogy jó úton halad.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város kulturális életében meghatározó, fáradhatatlan odaadással végzett, kiemelkedő szakmai munkássága elismeréseként adományozza Détári-Lukács Ágnesnek a "Cegléd Város Kultúrájáért" városi kitüntetést.

Szilaj Anikó helyismereti könyvtáros

Szilaj Anikó a bajai Eötvös József Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtáros oklevelet. Több mint harminc éve megszakítás nélkül dolgozik a Ceglédi Városi Könyvtárban.

Minden könyvtári munkafolyamatban részt vett, dolgozott feldolgozó könyvtárosként, gyermekkönyvtárosként, valamint a zenei gyűjtemény kezelőjeként. Részt vett a Minőségirányítási Tanács munkájában.

Szakmai tapasztalata és folyamatos önképzése révén nyert nagyfokú tudása, példaértékű munkamorálja, a könyvtárosi munka valamennyi területén egyaránt megtapasztalható, mégis kiemelkedő helyismereti tevékenysége. A Cegléd városára vonatkozó, Cegléddel kapcsolatos dokumentumok gyűjtését, archiválását végzi töretlen szorgalommal. A Digitalizáló munkacsoport vezetőjeként a digitális gyűjtemény építése, az úgynevezett "Digitális Könyvtár" létrehozása az ő nevéhez fűződik.

Aktívan és lelkiismeretesen támogatja a helytörténeti kutatómunkát. Saját maga is folytat kutatási tevékenységet, kutatási eredményeiről örömmel számol be előadóként, szakmai lapokban publikál.

Szerénysége okán kamerák elé ritkán áll, de a ceglédi születésű sztár rendezőről, George Pal-ról készült filmben szakértőként vett részt.

A Könyvtári Hírmondó című kiadvány szerkesztő-összeállítója valamint az "Emlékezzünk régiekről" című cikksorozatot is ő jegyzi.

Elkötelezett híve a helyi értékek gondozásának, a ceglédi Települési Értéktár Bizottság tagja, a Helyi Értéktár Gyűjtemény kezelője. Együttműködik a város kulturális valamint oktatási intézményeivel, a történelmi egyházak képviselőivel, ünnepi alkalmakra készült összeállításaival segítve a megemlékezéseket. Az Értéktár népszerűsítésére foglalkozásokat, Értéktár-sétákat szervez.

2014-ben megkapta a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezete által alapított Téka-díjat.

Szilaj Anikó helyismereti könyvtárost kiemelkedő kulturális tevékenységének elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület "Cegléd Város Kultúrájáért" elismerő oklevél kitüntetést.

Forrás: cegled.hu
Fotók: Makó András /Szokolai Attila

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2023. Január 27. 19:16, péntek | Helyi

A Magyar Kultúra Napja a Zeneiskolában

2023. Január 25. 15:12, szerda | Helyi

Bedei-csata megemlékezés

2023. Január 20. 16:30, péntek | Helyi

Március 31-ig tart az ellenőrzés

2023. Január 19. 10:38, csütörtök | Helyi

Segítség az óvodának