A munkáspárti kormányfő úgy fogalmazott: személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy nem csatlakozik "az Irán elleni offenzívához".

Kijelentette: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

Ezek az alapelvek azt diktálják, hogy a döntéseket nyugodtan, higgadt fejjel elvégzett helyzetértékelés alapján, a brit nemzeti érdekeknek megfelelően kell meghozni, és "ha katonáinkat veszélyeknek tesszük ki, legalább annyit megérdemelnek, hogy tudják: amit tesznek, az jogilag megalapozott, és van hozzá megfelelő, átgondolt terv"
- mondta.

Starmer közölte: vannak olyanok, akik szerint Nagy-Britanniának "fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba", miközben nem is alkottak teljes képet arról, hogy "mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keveredünk ki ebből".

A brit kormányfő néhány napon belül másodszor kérdőjelezte meg az Irán ellen indított amerikai és izraeli hadműveletek törvényes mivoltát.

A háború kezdete utáni első héten, a londoni alsóház ülésén Starmer úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát, és bár ezt a tilalmat azóta visszavonta, a brit kormány továbbra sem hajlandó részt venni az iráni támadó hadműveletekben.

Donald Trump amerikai elnök emiatt többször is éles hangú nyilatkozatokban bírálta Starmert.

A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva - a második világháborús brit miniszterelnökre utalva - Trump a minap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi brit kormányfő "nem egy Winston Churchill".