Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn benyújtott törvényjavaslatát 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban fogadta el az Országgyűlés.

A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol – így például vendéglátóhelyeken – nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik.

Az előterjesztés indoklása szerint a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetésének tilalmával jelentősen csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre. Az indoklás utal arra, hogy a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben. A függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények – állapította meg az előterjesztő igazságügy-miniszter.

A korábbi intézkedések csak részben értek célt

A kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

Bizonyossá vált a nemzetbiztonsági kockázat a nyerőgépek esetében

Majd hétfő este az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának esti zárt ülésén bizonyossá vált, hogy vannak nemzetbiztonsági kockázatai a nyerőgépiparnak. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke elmondta, az ülésen meghallgatták a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóit. Szavai szerint ezek maximálisan alátámasztották a kormányzati előterjesztés indoklásaként megfogalmazott előzetes véleményeket.

A netes szerencsejátékkal pótolnák a bevételt

A keddi rendkívüli kormányülésen az is kiderült, a kieső költségvetési bevételeket – évente körülbelül 20-30 milliárd forintot – a netes szerencsejáték szabályozásából, a tervek között szereplő megadóztatásából pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg Orbán Viktor kormányfő.

Lázár János azt is elmondta, azért kellett ilyen sürgősen megtárgyalni ezt a kérdést, mert nem lehet hónapokon keresztül vitázni erről a témáról, mivel félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai. Arra, hogy a döntésnek van-e köze a segélyplafonról szóló tervekhez, azt felelte: „természetesen ez szociális kérdés is”.

Játékadó

A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János – akkor még Fidesz-frakcióvezető – indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti – negyedéves – játékbevétel után kell megfizetni. Ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent.