A forró nyári szabadtéri bulik leköszöntével sem ér véget az élet Cegléden. A borongós, kicsit mélabús őszi hangulatot a Jazz Cafe változatos zenei kínálattal igyekszik megtörni. Az őszi szezonkezdet egyik meghatározó bulija az szeptember 28-i buli lesz, ahol a hazai lemezlovasok egyik legnagyobb „kaméleonja” rázza majd fel a hangulatot. A buli előtt Bárány Attilával, lemezlovas, zeneszerző, és zenei producerrel beszélgettünk.

Egy korábbi (néhány évvel ez előtti) interjúdban azt vallottad magadról, hogy sztahanovista, vagyis munkamániás vagy. Ma is áll még ez a meglátásod?

Természetesen, akikkel együtt dolgozom, tudják, hogy milyen hihetetlen nagy a teherbírásom. Szinte folyamatosan teszek, veszek. Nem nyugszom egy pillanatig sem. Ha van, időm miután elvégezetem egy feladatomat, keresek valami mást, ami még belefér az időmbe.

Már a 80-as évek óta zenélsz, de neved még több mint 20 év elteltével sem kopott ki a zenei életből. Mi a titkod? Mi az, aminek okán újra és újra meg tudsz újulni?

Tulajdonképpen már meg is fogalmaztad. A megújulás. Egy évtizeden át, funky, soul, rap és rock zenét játszottam, aztán az ezredforduló környékén a house-ra váltottam. Ez a zenei stílus képes a leggyorsabb, sokszor radikális változásra. Ahhoz hogy a DJ sokáig meg tudja őrizni ismertségét és népszerűségét, nyitottnak és rugalmasnak kell lennie. Azt hiszem, az én sikerem titka abban rejlik, hogy mindamellett, hogy folyamatosan megújulok, odafigyelek a közönségre. Azaz szórakoztatom őket és nem csak "nevelem". Ez alatt azt értem, hogy nem csak abban merül ki a tevékenységem, hogy lejátszom a legújabb zenéket. Sokan megfeledkeznek arról, hogy mi DJ-k valójában miért is vagyunk. Nem értünk van a közönség, hanem mi vagyunk értük. Azaz mi azért kapjuk a pénzünket, hogy mások jól érezzék magukat. Ha egy DJ nem szórakoztat, akkor inkább hagyja a szakmát másra!

Munkád során tömegeket szórakoztatsz a zenéden keresztül. Te milyen zenéket hallgatsz szívesen a szabadidődben, vagy mondjuk kikapcsolódás képpen?

Ez lehet, hogy meglepő lesz, de semmilyet. Az a helyzet, hogy olyan régóta foglalkozok a zenével, hogy már képtelen vagyok nem munkaeszközként hallgatni a dalokat. Ha be van véletlen kapcsolva a kocsiban a rádió, azon veszem észre magam, hogy nem foglalkozok a környezetemben semmivel, csak a zenére koncentrálok. Arra hogy milyen hangszerek mikor, és hogy szólalnak meg, hogy mit játszik a basszus, vagy a dob. Az jár a fejemben, hogy én hogy csinálnám és hogy milyen részeket, hangokat használnék belőle zenekészítés közben. Csak futás közben szoktam zenét hallgatni. Akkor pedig a tini kedvenceimet üvöltetem a fejhallgatóban. Wham, Sade. Az egyiktől iszonyú energiákat kapok, a másik pedig teljesen kikapcsol.

Napjainkban elég divatos dologgá vált dj-nek lenni, és ennek nyomán egyre többen nyúlnak a keverőpultok felé. Mi a véleményed a fiatal generációról?

Nem sokat tudok róluk. DJ-nek lenni ma már sokkal egyszerűbb, mint annak idején. Régen, ha nem vettél meg egy dalt bakeliten, vagy cd-n, nem tudtad játszani. Ma minden zenét le lehet tölteni az internetről ingyen. Azt gondolom, hogy ahogy minden más szakma, ez sem való mindenkinek. Szerintem fontos, hogy aki DJ szeretne lenni, az ne csak a zenét szeresse, de jó érzékkel reagáljon a közönség hangulatváltozásaira és le is tudja reagálni azt. Márpedig ilyen adottságokkal csak kevesen rendelkeznek. Ha valaki tehetséges, az nem elég. Kitartónak kell lenni, mert a siker, ha csak DJ vagy később jön el.

Az elmúlt években a hazai lemezlovasok külföldi színtéren is az élre törtek. Mit gondolsz, mi lehet az oka a fellendülésnek?

Ez egy tévhit. Nem a DJ-k, hanem a producerek érnek el sikereket külföldön. Mint Jay Lumen, Belocca, Lauer & Canard, Muzzaik stb… Nem azért kapnak lehetőséget külföldön, mert DJ-k, hanem azért, mert zeneszerzők, remixerek. Ezt a 2 dolgot mindig összekeverik az emberek. A siker oka egyébként az, hogy nagyon tehetséges producerek és olyan zenét csinálnak, ami egyedi és kiválóan alkalmazkodnak a stílusbeli változásokhoz.

Munkádhoz szorosan hozzátartozik a nyilvánosság, magánéleted azonban sosem szerepelt a címlapokon. Nehéz megőrizni a saját privát szférádat?

Nem nehéz, csak akarni kell. Én ezt a két dolgot mindig is különválasztottam. A magánéletem nem tartozik a külvilágra. Hogy hol élek, hogy, hogy élek, hogy milyen a családom, hogy hova járok nyaralni, ez nem tartozik senki másra. A közszereplés számomra kimerül abban, hogy interjúkat adok és kiállok a rivaldafénybe.

A mai világban sok szülő félti gyermekét az éjszakai buliktól, az éjszakai élettől. Te ebben dolgozol, és sok fiatallal találkozol. Neked ugyan még van pár éved az álmatlan éjszakáig, de mint családapa, mégis mit tanácsolnál az aggódó szülőknek?

Nehéz jó tanácsot adni. Én biztos, hogy semmitől sem fogom tiltani a lányomat. Mert az emberek olyanok, hogy minél jobban tilt az ember bizonyos dolgokat, annál inkább akarja majd a gyerek. Inkább azt javaslom a szülőknek, hogy figyeljenek oda a gyermekeikre és legyenek, amennyire tudnak a lelki társai, hogy ne titkolózzon, zárkózzon be előttük, hanem beszélje meg velük a dolgokat. Mert sajnos könnyen félremehet egy jól nevelt gyerek élete, ha rossz társaságba kerül, és nem osztja meg velünk a problémáit, hogy segíteni tudjunk neki.

Az évek során a zene körüli pályafutásod egyre szélesebb körben kiszélesedett. Lemezlovasként kezdted, majd többek között zeneszerző, zenei producer és rádiós is lettél, hogy csak néhányat említsünk meg. Miben látod a jövőd? Mi az, amiben még szívesen kipróbálnád magad?

Tulajdonképpen szinte mindent elértem, amit Magyarországon lehet. Talán egy igazi magyar nyelvű sláger az, amit még egyszer meg fogok csinálni, mert még számomra is hihetetlen, hogy egyetlen dal miatt akkora népszerűségre tesznek szert előadók, hogy végig turnézzák vele az egész országot. Lehet, hogy az életben nem csinálnak több olyan dalt, de arra az egyre mindig emlékezni fognak az emberek. A másik célom pedig, hogy egyszer eljussak oda, ahová közülünk csak nagyon kevesen. Azaz hogy végre nemzetközi szinten is elismerjék, amit csinálok. Természetesen sosem dolgozom egyedül. Mostanában szinte kizárólag a NO!End-del, ezen belül is Dave Martin-nal dolgozom együtt. Szerintem ő az ország egyik legjobb elektronikus zeneszerzője.

Ha lenne most egy aranyhalad, mit kívánnál tőle?

Ez most komoly? Gondolom arra vagy kíváncsi, hogy mire vágyom a legjobban az életben. Szinte mindenem megvan, amit egy boldog ember megkívánhat az életben. Ezért ha kívánhatnék valamit, azt kívánnám, hogy mindig ilyen legyen az életem.

Készülsz e valami újdonsággal előrukkolni a közeljövőben?

Folyamatosan dolgozunk új dalokon, remixeken. Mostanában csináltunk egy-két techouse dalt, régi 70-es, 80-as évekbeli hangminták felhasználásával. Illetve csináltunk egy dalt a No!End-del, amire most Király Viktor ír dalszöveget és dallamot, illetve csináltunk egy másikat, amire Király Linda énekel és egy remixet Wallas új számára. Mi szinte megállás nélkül dolgozunk. Ahogy arra az interjú elején is kitértünk, sztahanovista, azaz munkamániás vagyok.

Mire számíthat a ceglédi közönség?

Amire egy "Bárány buliban" lehet. Rengeteg saját dalra és újdonságra, sok dumára és a tőlem megszokott "apait, anyait beleadós" lendületre. Várok Mindenkit szeretettel!