Ha az április 7-én megtartandó helyi népszavazás eredményes és érvényes lesz, vagyis a Pest megyei város lakói támogatják a megyeváltást, akkor Nagykőrös és Bács-Kiskun megye is erősödni fog - mondta Czira Szabolcs (Fidesz), Nagykörös polgármestere az előterjesztés tárgyalásakor.

Emlékeztetett arra, hogy Nagykőrös képviselő-testülete december 13-án döntött helyi népszavazás kiírásáról a város Bács-Kiskun megyéhez csatlakozásáról.

A polgármester kiemelte, hogy Kecskemét és Nagykőrös már a XIII. században egy megyéhez tartozott, 1368-ban egyszerre is kapott városi rangot. Hangsúlyozta: Nagyköröst Bács-Kiskuntól legutóbb a Rákosi-rendszerben, 1950-ben, Kádár János akkori belügyminiszter döntése értelmében szakították el, mert ezzel meg akarták gyengíteni a "kulák városokat". A négy esetből egyszer sem a lakosság akaratából történt a megyeváltás - tette hozzá.

Czira Szabolcs szerint a magas munkanélküliség, a kevés munkalehetőség miatt az egy főre jutó éves átlagjövedelem egymillió forinttal kevesebb Nagykőrösön, mint Budaörsön.

A polgármester az európai uniós támogatási források nagy vesztesének nevezte a központi régiót, amelyhez jelenleg Nagykőrös tartozik, mert a korábbi támogatások 80 százalékát veszíti el. A munkahelyteremtésre a mikro- és középvállalkozások a központi régióban nem pályázhatnak - fűzte hozzá.

A megyeváltás után ahhoz a régióhoz tudunk tartozni, amely további támogatásokhoz juthat, tehát nem öncélú megyeváltást akarunk, hanem a Nagykőrösön élők érdekében szeretnénk Bács-Kiskun megyéhez tartozni - fogalmazott Czira Szabolcs.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke a képviselők támogatását kérte, majd a szavazáson a jelenlévők mindegyike támogatta Nagykőrös csatlakozási kérelmét.

Czira Szabolcs polgármester az MTI-nek elmondta: örömmel vette, hogy párthovatartozásra tekintet nélkül a közgyűlés minden tagja támogatta kérelmüket. Reményét fejezte ki, hogy a helyi népszavazás eredménye is visszaigazolja, Nagykőrös jövője érdekében szükség van a megyeváltásra.