Nem meglepő ezért, hogy a Kossuth városának is nevezett település büszkélkedik az ország legnagyobb Kossuth gyűjteményével, melynek az egykori Iparbank épülete, a mai Kossuth Múzeum ad otthont.  

A Kossuth Múzeum a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának egyik legnagyobb tagintézménye. A múzeumot a ceglédi polgárok kezdeményezésére alapította a város önkormányzata 1917-ben azzal a szándékkal, hogy az akkor zajló háború emlékeit összegyűjtsék.  A múzeum gyűjteményének hivatalos alapítási éve 1917, az országban egyedülálló Kossuth-ereklyék azonban csak 1921. március 21-én kerültek a nyilvánosság elé. Első kiállítása a református központi iskolában volt. A Kossuth Múzeum őrzi az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményét, melyben nemcsak Kossuth Lajos életének relikviáit, hanem a Kossuth-kultusz művelődéstörténeti jelentőségű dokumentumait is őrzik.

A nyilvános kiállítás 1921-ben nyílt meg a Kossuth tér egyik szép épületében, a Hitelbank emeletén. A második világháború végén itt érte a gyűjteményt az a pusztulás, amelyből csak 1948-ban támadt fel, de már új helyen, a Gubody utcában.
Mai székházába 1956-ban költözött, és itt teljesedett ki az intézmény "igazi" múzeumi tevékenysége is. Néprajzi, történeti, numizmatikai, képzőművészeti gyűjteményét a könyvtár és a múzeum történetével foglalkozó adattár egészíti ki. A helytörténet valamennyi korszaka hozzátartozik a múzeum gyűjtőköréhez, melynek területe Cegléd városán kívül az egykori ceglédi járásra is kiterjed. 

A múzeum megannyi könyvön, korabeli fényképen, régészeti leleten, írásos dokumentumon és képzőművészeti gyűjteményen keresztül mutatja be a térség kulturális és folklór értékeit továbbá az 1848-49-es szabadságharc eseményeit.

Időszaki kiállításai a helyi történelem ágaival foglalkoznak, Tükör valék... című állandó kiállítása pedig a magyar történelem meghatározó egyéniségének, Kossuth Lajosnak az életét és a tevékenységét mutatja be.

FirKata