Két éve alig van eső Magyarországon. Szakértők szerint ez egyre gyakrabban előfordulhat és a 2008-ashoz hasonló élelmiszerválság jöhet. Akkor a liszt és a kenyér 30-60 százalékkal drágult. Most a kukorica a leggyengébb láncszem, tehát a tej, a hús és a tojás ára nőhet – írja a Világgazdaság.

Tavaly február óta, hónapról-hónapra sokkal kevesebb csapadék esik Magyarországon, mint az átlag. Ráadásul 2000 óta ez a negyedik olyan év, amikor meteorológiai aszály van, 2000-ben, 2009-ben, tavaly és idén is nagy szárazság volt Magyarországon, pedig korábban ekkora aszályok úgy 20 évente fordultak elő.Konkolyné Bihari Zita, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának vezetője azt mondta: a megfigyelések és az éghajlati modellek alapján biztosra vehető, hogy érezhetően melegszik az éghajlatunk. De ebből még nem következik, hogy a csapadék is tendenciózusan csökkenni fog és szárazabbak lesznek a nyarak.

A száraz nyarat a Balaton is megsínyli, most éppen több mint fél méter vízszínt hiányzik belőle és 54 centiméterre csökkent a tó átlagos vízszintje. Ez fele a szokásosnak. Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója szerint ettől függetlenül eszében sincs kiszáradni és sem a növény-, sem az állatvilágra nincs semmilyen káros következménye, a nádasoknak pedig kifejezetten jót tesz.

A mezőgazdaság rosszabbul áll. Raskó György agrárközgazdász szerint az ötszáz milliárd forintot is meghaladja az aszály okozta kár és a szárazság legsúlyosabban a kukoricát érintette. A kalászosok esetében nem olyan nagy a baj. 10-15 százalékkal termett kevesebb búza, amit az áremelkedés még ellensúlyozni fog. A kukorica terméskiesése viszont nemcsak a termelőknek, hanem az állatartóknak is komoly gondokat okoz.

Nem az a kérdés, hogy hogyan tudják ezt kompenzálni, hanem az, képesek lesznek-e talpon maradni – mondta Raskó György. A 40 százalékos kiesés ugyanis nemcsak komoly drágulást okoz, hanem a kukorica minőségét is jelzi. Ekkora áremelkedést a húsnál és a tejnél nem lehet érvényesíteni, hiszen 10-15 százaléknál nagyobb áremeléssel már nem lesznek versenyképesek az olcsó, import áruval szemben. Az alapvető élelmiszerek áfája ugyanis az összes visegrádi országban tíz százalék alatt van, míg nálunk huszonhét százalék. Nem véletlen, hogy jön az olcsó szlovák tej és hús. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége mindenesetre a héten bejelentette: öt százalékos áfát szeretnének, különben padlóra kerül az ágazat. Ezzel a húsos és a pék szakmai szervezetek is egyetértenek, az alapanyagok folyamatos drágulása miatt.

Az aszály számlája

A megszokottnál harmadával kevesebb bor lehet az idei szüret eredménye, a kukorica vetésterületének 40 százalékán nem lesz termés, 54 centiméterre csökkent a Balaton vízszintje. Emellett a Holt-Tiszában drámaian lecsökkent a vízszínt, tömegesen pusztulnak a halak. Mivel kevés volt a búza, kilónként 30 forinttal emelték fel a malmok a sütőipari cégeknek eladott liszt árát. 40-50 százalékkal emelkedtek a takarmányárak. Az Alföldön rengeteg helyen kiszáradtak – a 7-10 méter mély – kutak. A Duna folyamatos apadása, valamint alacsony vízállása miatt közlekedési korlátozások vannak. Elemzők szerint 20-30 százalékos áremelkedés jön a hús, tej, zöldség-gyümölcs, kenyér árában.

Nem csak nálunk okoz gondot. Az Egyesült Államokban is évszázados a szárazság, ez az elmúlt fél évszázad legnagyobb aszálya. Utoljára 1956-ban volt hasonlóan év. Vannak olyan államok, ahol a termőterületek 60 százaléka teljesen tönkre ment. A kukorica- és a szójabab-termés háromnegyede elszáradt. Oroszországban ugyancsak hatalmas a szárazság. Az előjelzések alapján a gabonahozam tíz millió tonnával lesz kisebb a tervezettnél. Indiában is fele annyi csapadékot hozott a monszun, míg Ázsia több országában az áradások tették tönkre a termést. Az aszály ezeknél kevésbé sújtotta a német, a cseh és a lengyel gazdákat, de náluk sem lesznek idén termésrekordok.