Amikor már megteremtődött az infrastruktúra és helyreállt a közigazgatás, helyt kell adni a kultúrának, a művelődésnek. Ez a folyamat Cegléden az Ipartestületi Kultúrház létrehozásával kezdődött.

Az ipartestületek felállítását egy rendelet tette kötelezővé 1884-ben. Az új szervezet 1885-ben alakult meg Cegléden 550 induló taggal. Első elnöke Károli Kálmán, jegyzője pedig Donovitz Ferenc volt. Az újdonsült egyesület egyszerre  több funkciót is ellátott. Egyidejűleg volt hatósági, érdekvédelmi, társadalmi és művelődési szerv. Tevékenységi körükbe tartozott az inasok, segédek, mesterek szakképesítését igazoló okmányok kiállítása, és ellenőrzése, az iparosok szakszerű munkájának nyomon követése, a kontárok elleni harc, valamint a munkaképtelen iparosok megsegítése.
A lelkes tagok szabadidejüket is szívesen töltötték az ipartestületben. Előadásokat, kiállításokat rendeztek, vagy csak elvonultak a könyvtárszobába, beszélgettek, borozgattak a vendéglőbe. Kirándulásokat és legendás majálisokat szerveztek. Az ifjú iparosok külön csoportot alkottak a testületen belül. Az önképzés és a szórakozás tevékenységük szerves része volt. Mi sem igazolja ez jobban, minthogy 1899-ben megalakult az igen népszerű Ipartestületi Dalkar.

Az Ipartestület 1893-ban költözött be az Árpád utcai Dörtl-féle házba, melyet 1897-ben egy táncteremmel és egy társalgóval bővítettek ki. Az akkor még hosszú, alacsony épület 30 évig szolgálta az iparosokat. A régi nagyteremtől 1926-ban vettek búcsút, és elkezdték, ill. elkezdték volna az új iparos ház felépítését. A terveket már 1925-ben elkészítette Hegedűs Károly műépítész, ám a szükségessé vált munkálatokat a kezdeti lelkesedés elhalványodása és a pénzhiány késleltette. Az  építőbizottság egyik tagjának, Milus Mihály építőmesternek nagyvonalú felajánlása tette lehetővé az építkezés megkezdését. Ajánlatát írásban juttatta el az Ipartestülethez. „Elvállalom a kultúrház minden néven nevezendő tervezési és építés művezetési munkálatait, az azzal járó építőmesteri felelősségeket, valamint a kimondott erőműtani és teherbíró képességek összes kiszámításait, a kötelező erkölcsi és anyagi felelősségek mellett. Egyéb műszaki és építésvezetési teendőkért semmit sem kérek és fel szem számítok. „ Ez a ma már szinte páratlanul nagyvonalú és önzetlen felajánlás alapozta meg a kultúrház megépítését.
A kultúrház 1927-re készült el, ünnepélyes átadására pedig december 4-én került sor. Az épület zárókövét Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter tette helyére. Az ünnepi megnyitót pedig a színházteremben tartott hangversennyel zárták. Az első igazán nagyszabású rendezvényt december 28-án tartották, ahol Hegedűs Lóránt Kossuth című darabját adta elő Gulyás Menyhárt társulata.

Az új létesítmény sorsáról a továbbiakban az iparosokból és közismert polgárokból álló kultúrbizottság gondoskodott. 1933-tól pedig rendszeresen tartottak itt filmvetítéseket is.

Az egykor „kutúrpalotának” is nevezett épület azóta is  a város egyik legjelentősebb kulturális létesítménye. Az épületegyüttes a korszerű közművelődési formák mellett egyéb a lakosságot érdeklő és érintő események színtere. Az intézmény keretében működik a Ceglédi Galéria is, ahol rendszeresen mutatnak be új művészeti alkotásokat a lakosságnak.

FirKata