A queer identitású német férfit többrendbeli, társtettesként, illetve bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértéssel és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolja az ügyészség.

Simeon T. azonban ártatlannak vallotta magát pénteken a Fővárosi Törvényszéken tartott előkészítő ülésen, így tárgyalásra kerül sor.
Az ügyész a vádiratot ismertetve elmondta: a vádlott a németországi Lipcsében 2017-ben a társaival szélsőséges baloldali szervezetet hozott létre, amelynek tagjai elhatározták, hogy fizikai erőszakkal veszik fel az ideológiai harcot a fasizmus ellen. Rendszeres edzésekkel gyakorolták be a támadások menetét, illetve a darkneten tartották egymással a kapcsolatot, és tervezték az akciókat.

E megtervezett forgatókönyv szerint hajtották végre 2023 februárjában Budapesten a támadásokat, amelyekre 30 másodperces időkeretet határoztak meg, és a csoport minden tagja számára meghatározták az elvégzendő feladatot. A támadások célja az elrettentés volt, ezért súlyos sérüléseket akartak okozni.

Az akciókat a begyakorolt terv szerint, a nyomozás megnehezítése érdekében teljes csendben hajtották végre, kesztyűt és álarcot viseltek, illetve a helyszín elhagyása közben átöltöztek.
A 2023. február 11-ére tervezett budapesti rendezvények kapcsán tíz, antifa ideológiát képviselő ember érkezett Magyarországra Németországból és Olaszországból. A vádlott részvételével 2023. február 9-én hajtották végre az első akciót: három lengyel állampolgárt vertek meg teleszkópos botokkal Budapesten, a Fővám tér közelében. A támadás következtében a három lengyel közül kettő nyolc napon túl gyógyuló csonttöréseket, egy pedig zúzódásokat szenvedett.

Ezt követően február 10-én vett részt a vádlott egy másik akcióban a főváros V. kerületében, a Bank utcában, ahol egy magyar férfi és egy nő volt az áldozat.

A párost egy szélsőjobboldaliak által tartott XI. kerületi koncert helyszínétől követték, a támadás következtében a férfi agyrázkódást, többszörös darabos arccsonttörést szenvedett. A nő is megsérült, és nála is fennállt a csonttörés veszélye.
A nyomozás adatai szerint a támadásoknál fennállt az életveszélyes sérülések lehetősége, a magyar férfi esetében a maradandó sérülés lehetősége is. Vagyis a vádlottaknak számolniuk kellett azzal, hogy súlyosabb sérüléseket okoznak, amelyek elmaradása csak a véletlennek köszönhető - ismertette az ügyész.

A vádlott védője azt mondta, hogy a német szövetségi alkotmánybíróság szerint a vádlottat jogellenesen adták ki Magyarországnak, ezért a törvényszéknek állást kell foglalnia arról, hogy az ülés egyáltalán megtartható-e.

Továbbá kifogásolta, hogy a vádlott csupán az ügyével kapcsolatban keletkezett iratok mintegy 10 százalékát kapta meg német fordításban, ami jelentősen korlátozza védekezési képességét. Szintén kifogásolta, hogy ügyfele indoklás nélkül áll különleges őrizet alatt, ami megakadályozta abban, hogy védencével együtt érdemben felkészülhessen az ülésre. Mindezért az ülés elnapolását kérte.

A bíró ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a német alkotmánybíróság eljárása a magyar jogi eljárást, a vádlott esetleges felelősségének megállapítását nem érinti, ezért az ülés megtartható. A vádlott a vádirat, a sértetti vallomások, tanúvallomások, szakértői vélemények, rendőri jelentések német fordítását megkapta, vagyis a vádlott tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Mindezért pedig az elkészítő ülés megtartható.
Ezt követően a vádlott mintegy másfél órás nyilatkozatot tett. A többi között azt mondta, hogy egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket, az állam legitimálja a fasiszta és antiszemita rendezvényeket, és a vádat az motiválja, hogy antirasszista ideológiát vall. Úgy vélekedett, hogy ebben a helyzetben a magyar igazságszolgáltatás minden hitelképességét elveszítette. Szerinte a vádirat tényeket nem tartalmaz, csupán hipotézisekből áll, továbbá olyan bizonyítékok ellen kell védekeznie, amiket meg sem ismerhetett.

A továbbiakban az állította, hogy queer identitása miatt tartják megalázó különleges biztonsági őrizet alatt, olyan izolált körülmények között, ahol naponta csak mintegy fél órára van lehetősége bármilyen kommunikációra, illetve nem kap megfelelő ételt, a fekhelye ágyi poloskával fertőzött, a zárkában csótányok vannak, folyamatosan kamerával figyelik, és éjszakánként aludni sem tud az állandó ellenőrzések miatt. Szerinte az izolációjával akarja a bűnössége bevallására kényszeríteni az ügyészség.

A tárgyalás végén a védelem tanúk és szakértők meghallgatását és egyes bizonyítékok kizárását indítványozta, továbbá kérte, hogy a bíróság óvadék ellenében szüntesse meg a vádlott letartóztatását, illetve kérte enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet elrendelését, ám ezt a bíróság a szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélye miatt elutasította.

A vádlott és védője fellebbezést jelentett be a letartóztatást fenntartó végzés ellen. A bíróság március 6-ára tűzte ki az ügy tárgyalását.