Hírek
2024. Március 08. 09:53, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
3,7 százalékra csökkent az infláció!
A KSH adatai szerint februárban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
2024. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2023. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (32,8 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (14,4 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (12,7 százalék), a büféáruké (12,2 százalék), valamint a sertéshúsé (9,4 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A szolgáltatások ára 10,0 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,8, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,8, a sport- és múzeumi belépők 9,5, az üdülési szolgáltatás 9,7 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3, ezen belül a szeszes italoké 5,9 százalékkal emelkedett.
A KSH adataiból kiderül, hogy az állateledelek ára 11,9, a mosó- és tisztítószereké 11,0, a gyógyszer, gyógyáruké 7,3, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,3, a szobabútoroké 2,1, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
2024. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek egy hónap alatt, átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2-1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energia 0,6 százalékkal drágult egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak januárhoz képest, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0-1,0 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt - jelentette a KSH.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen