Díszközgyűléssel ünnepelte Cegléd várossá válásának 650 éves évfordulóját az önkormányzat. Az ünnepségen átadták az erre az alkalomra alapított Czigle-lánc kitüntetést, és leleplezték jubileum emléktábláját is. A 650 éves várost és a ceglédieket Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és Beer Miklós váci püspök is köszöntötte.

Cegléd 650. éves jubileumán úgy illik, hogy megköszönjük elődeinknek, amit ránk hagytak, és az a feladatunk, hogy megőrizve, gazdagítva adjuk azt tovább utódainknak – mondta a várossá válás kerek évfordulója alkalmából tartott Díszközgyűlésen Földi László. A polgármester felolvasta az I. Nagy Lajos király által 1364-ben, Visegrádon kiállított levelet, amelyben a ceglédi, „most már királynéi” polgárok mindennemű vám megfizetése alól mentességet kaptak. Ez volt Cegléd első kiváltsága, mely lehetőséget jelentett a városi rang megszerzéséhez – hangzott el az ünnepi közgyűlésen. A ceglédi kannától, mely a világ távoli tájain is használatos – például hangszerként, Patkós Irmáig; a kiváló sportolóktól, olimpikonoktól a szőlő- és bortermelésig számtalan értéket adott Cegléd az országnak. A polgármester emlékeztetett arra is, hogy hamarosan felkerülhet az UNESCO szellemi örökségi listájára a ceglédi Kossuth-kultusz.

Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettes is köszöntötte Cegléd polgárait. Beszédében kiemelte, az Unióban az a feladatunk, ami a Kossuth-i örökség: képviselni a haza érdekeit, és érvényre juttatni az egyetemes emberi értékeket. Vagyis ne szóljon bele Brüsszel, hogy hogyan őrizzük meg a saját örökségünket – példaként említve például a pálinkát -, illetve ne a multinacionális közszolgáltatók fölözzék le az ország hasznát az energiaárakon keresztül. Fontos az is, hogy alakítani tudjuk az európai politikát, hiszen az EU-nak nem elszenvedői vagyunk – fogalmazott Semjén Zsolt.

Az ünneplőket Beer Miklós váci püspök is köszöntötte, illetve Bokros Levente mesterkanonok is szólt az egybegyűltekhez. A plébános úgy fogalmazott: a városnak közösségek kellenek, civil szerveződések, és focibajnokságok – reméljük, még további 650 évre.

A Díszközgyűlésen átadták az erre az alkalomra alapított Czigle-lánc kitüntetést. Kármán Sándor, a Dobmúzeum alapítója, és a téma elismert kutatója, Nagy László Lázár festő- és grafikusművész, Tóth István fotóművész, és Soltészné Lédeczi Judit, Cegléd zenei életének meghatározó személyisége vehette át a díjat. Az ötödik kitüntetett Sárik Péter volt, aki helyett régi barátja, az aljegyző, Nagy Lajos (aki a városalapítóval való névegyezésről egy jól sikerült tréfát is elsütött) vette át a díjat.

A Városháza udvarán, mint minden évben, most is elhelyezték a koszorúkat a Pantheon tábláknál, majd Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum igazgatójának emlékező szavai után felavatták az épület homlokzatán azt az emléktáblát, amely Cegléd 650 éves jubileumára emlékeztet ezentúl minden arra járót.

Az ünnepség az Eötvös téren, a Városalapítók szobránál koszorúzással folytatódott, este pedig neves ceglédi zenészek adtak koncertet a Kossuth Művelődési Központ színháztermében „Örömzene” címmel. Fellépett többek közt a Tánczos Quartet, a Petrik G. Band, a Szalay Gábor Organ Trio, Banai Szilárd, Bori Viktor, valamint a vendégek: Keresztes Ildikó és az Alapi István Special Band.

fotó: Kisfaludi István, Szokolai Attila

További képek a KÉPGALÉRIÁNBAN!