Az ajkai kistérséghez tartozó (sváb) település, Magyarpolányelső irásos említése 1162-ből származik a bakonybéli bencés apátság birtokaként. 1198-tól a zirci apátság tulajdonába kerül, középkori bencés templomáról 1256-ban emlékeznek meg először.

Az Ajkától északi irányban és attól 8km-re fekvő, kizárólag Ajka-Bakonygyepes felől megközelíthető zsákfalu neve nyugati szláv eredetű, Polyán (Pojány), melyet 1336-tól visel. Jelentése: mezeiek, (mezőségben lakók). 1402-től Magyarpolyand, 1752-ben Magyar- és Németpolány, majd 1899-től mai nevén mint Magyarpolány, mely 1990-től a Nemzeti Örökség része. Mellvédes, tornácos bakonyi parasztházai közül 43 országos és további 40 helyi védettséget élvez.

A magyarpolányi templom, kálvária és temető

A település késő barokk jellegű római katolikus temploma a kálvária közvetlen szomszédságában található. A plébánia épületéhez mely az 1760-as években épült, kis fahídon kelhetünk át. A kálvária Magyarpolány Európa szerte híres műemléke, a falu pedig tagja az Europassió Egyesületnek.

Az öt sátortetős, úgynevezett fájdalmas rózsafűzér-stációt festett fa barokk szoborcsoportokkal megjelenítő kálvária-domb tetején áll a Fájdalmas Szűz kápolnája, mely 1910-ben épült neogót stílusban, és melyhez 153 lépcső vezet fel. Az asztmatikus betegségben szenvedők számára kedvező levegő, valamint a fentről elénk táruló panoráma megéri a fáradtságot, - még a Bakony délnyugati hegyei is jól láthatók. A kápolna megtekintéséhez időpontegyeztetés szükséges.

Érdekesség még a környék eocén korban keletkezett nummuliteszes mészkőrétege, mely pénzérmékhez hasonló, mészvázas egysejtűek alkotta kőzet. Ennek leváló darabkáit a magyar lakosság „Szent László pénzének” nevezte el.

Érdemes a kálváriával és katolikus templommal szomszédos temetőbe is kilátogatni, ahol a környék legszebb világháborús emlékműve áll.