Egy termelői szervezetek által létrehozott adatbázis segít a helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönözésében. A "Keresd a helyit!" nevű program célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára. Felmérések szerint egyre többen keresik a hazai termékeket, és sokaknak a magasabb ár sem jelent akadályt a minőségi termékekért cserébe.

Magyarország legnagyobb termelői adatbázisát építi a "Keresd a helyit!" elnevezésű közösségi program. A projekt létrehozói a helyei termékek vásárlása iránt érdeklődő, tudatos vásárlókat és a helyi termékeket előállító termelőket közvetlenül kapcsolják össze. A helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésére több mint 2600 hazai élelmiszertermelő elérhetőségeit tartalmazó nyilvános, helyi termelői adatbázist hoztak létre, komoly marketingkampánnyal megtámogatva.

A 2011 decemberében elindított "Keresd a helyit!" program fő célja, hogy informatív és szemléletformáló módon - a fogyasztók, a termelők és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva - hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára. Az adatbázisban régiónként kereshetünk rá a helyi értékekre.

Akik tudatosan keresik a hazait

Felmérések szerint az elmúlt években mérhetővé vált egy olyan - 10 százaléknál még nem nagyobb - szegmens a magyar társadalomban, amely keresi a hazai termékeket, és bizonyos határokig elfogadja ezek magasabb árát, ha érzékel olyan hozzáadott értéket, amely fontos számára.

A hozzáadott értékek köre általában a kiemelkedő minőség, az élelmiszerbiztonság, illetve a hazai gazdaság támogatását, illetve ezek kombinációit fedi le. A magyar termékekhez lojális fogyasztás nem elsősorban a jövedelem függvénye, hanem jelentős befolyással bír a nem, az életkor, illetve a végzettség is.

Jó példa, rossz példa

Az elmúlt években több példát is láthattunk áruházláncok részéről arra, hogy tradicionális magyar termékekkel próbáltak piacra lépni. A kevésbé sikeresek közé tartozik például az egy éve megszűnt Koppány bolthálózat: a tulajdonos azért döntött a bezárás mellett, mert esélytelennek ítéli a multiláncokkal szemben a hazai termelők élet-halál harcát.

Ugyanakkor a legnagyobb láncok is felismerték, hogy komoly erővel bír, ha tradicionális magyar vagy székely termékeket is felvesznek kínálatukba - még ha csak időszakosan is. Láthattunk ilyet az elmúlt időszakban például az Auchan, a SPAR, vagy a Tesco kínálatában is. A Magyar Ízek Háza nevű bolt viszont már közel két éve sikeresen üzemel Budapesten, október végén pedig megnyílt az első magyar kézműves nagykereskedés: a budapesti üzletben leginkább kis cégek, családi vállalkozások hazai termelésű, minőségi élelmiszereit árulják. Más szervezetek is hasonló profilú üzletekkel szándékoznak piacra lépni. Az idei évben Magyarországon is elindul az a hálózat, amely hagyományos székely termékek népszerűsítésére, forgalmazására jött létre. A cél, hogy kis családi vállalkozások fogjanak össze, és helyben dolgozzák fel a helyi alapanyagokat.

Utána néztem, és az adatbázis már most több ceglédi termelőt tartalmaz. Reméljük, hogy ez a szám idővel fokozatosan nőni fog. Fogyasztóként én biztosan használni fogom az adatbázist és arra buzdítok minden jó érzésű, és a hazai ízeket és értékeket előnyben részesítő vásárlót, hogy kövessék példámat!