Eljött hát az óvodai, iskolai farsangok ideje is, amikor a szülők és a gyerekek egyaránt megmérettetnek. Nemes feladat ez, melynek során elszánt szülők igyekeznek megfelelni a néha naponta változó és az egyre extrémebb igényeknek.

Előkerülnek tehát a szekrény mélyén őrzött varrós dobozok és szorgos kezek serényen munkálkodnak azon, hogy a gyermekekből félelmet nem ismerő, bátor hőst, vagy éppen csodás varázserővel felruházott tündérkirálynőt faragjanak. A szülői kreativitás sokszínű tárháza mutatkozik meg az elkészült jelmezeken. A fárasztó munka és szaladgálás végül meghozza gyümölcsét, amikor a kicsiny lurkók átszellemülve veszik birtokukba legújabb maskarájukat.

Érdekes, hogy mi mindenre képes egy ruha. Vajon tényleg varázserővel rendelkeznek? Ki tudja, az azonban biztos, hogy egy szempillantás alatt megváltoztatja viselőik magatartását. Még a legelevenebbek is csak ritkán esnek ki alkalmi szerepkörükből és szemmel láthatóan élvezik azt, hogy néhány órára valaki más bőrébe bújhatnak.

Felnőtté válva a farsang elveszti önfeledt játékosságát. A mindennapokban sokszor olyan álarcok mögé kényszerítjük magunkat, amik viselése nehezünkre esik. Ez az ünnep lehetőséget ad rá, hogy a szürke hétköznapokat hátrahagyva, egy estére az lehessünk, akik csak akarunk.

Bár a farsang ma már kevésbé szól valós eredetéről, komoly hagyományokat örökített napjainkba. Eredete az ókorból származtatható. A kezdetben pogány ünnepnek tekintett álarcos rituálékat a tél elűzéséért, s a tavasz előcsalogatásáért tartották. Az ijesztő maszkokba öltözött emberek hangos kurjongatással, zajcsapással igyekezték elriasztani az ártó szellemeket.

Az eredetileg a bőséges termés reményében tartott ünnep, mára már színes kavalkáddá nőtte ki magát. Világszerte tartanak hangos, jelmezes összejöveteleket ebben az időszakban, ha a gazdag termés nem is, de a jó hangulat garantált.

Farsangról lévén szó, nem mehetünk el szó nélkül annak egyik legjellegzetesebb és méltán népszerű étkéről, a fánkról sem. Ez a finomság korra és nem re való tekintet nélkül vonzza az asztal köré rajongóit.
Eredete két legendából ismert:
- A legelterjedtebb szerint egy bécsi pékasszony haragjában elhajított egy darab nyers kenyértésztát, ami egy serpenyő sercegő zsírba esett. Acélját tévesztett tészta néhány perc alatt arany barnára sült. Ennek a véletlennek köszönhető az első fánkdarab megszületése.
- A másik mese úgy tartja, hogy a francia forradalom áldozatául esett királyné, Marie Antoinette fedezte fel e csemege tésztáját egy utcai mézeskalácsosnál, amikor álruhában mulatott a karneválozó tömegben egy farsangi maszkabál alkalmával. Akárhogy is van, a fánk bármely mai fajtája örök kedvenc marad.

„Az élet olyan, mint a fánk. Frissen és melegen isteni, bár néha megfekszi a gyomrunkat. A közepén a lyuk valódi rejtély, a fánk mégsem lenne fánk nélküle.”Roger von Oech

FirKata

A Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola 3/a. és 3/b. osztályos tanulóinak farsangi mulatságába pillanthattunk be.A farsangi forgatagról több képet nézhetnek meg képgalériánkban.
Képgaléria

Fotó: Hartyányi Norbert